Lélekemelő élményt köszönhetünk a könyvtárunkba látogató Musica Nostra nőikarnak. Az október 11-én tartott teltházas hangversenyen énekszóval építettek hidat távoli évszázadok és a jelenkor zenéje között.
A nagy érdeklődéssel kísért est házigazdája, Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy az időbeli és stilisztikai távolság ellenére is sok közös vonás van a régmúlt és a jelen kóruszenéje között. Az énekszó minden időben az emberi érzelmek zenei kifejezésének legközvetlenebb módja volt, ezért egy régi és egy mai kórusmű lényegileg hasonló módon szólíthatja meg a hallgatót. Úgy érezzük, ez a megszólítás maradéktalanul megtörtént ezen az estén. Az ELTE Zenei Tanszékének hallgatóiból alakult, Mindszenty Zuzsánna Liszt Ferenc-díjas karvezető kezei alatt működő kórus gazdag, kiegyensúlyozott hangzása önmagában is zsigeri élmény volt. A hangzás szépsége nemcsak a zsúfolásig telt termet zengette át, hanem a lelkeket is.
Szívvel-lélekkel énekeltek
Az est középkori és reneszánsz kóruszenével kezdődött, kortárs komponisták régi szövegekre írt műveivel folytatódott, végül mai szerzők mai szövegekre írt darabjaival zárult. Érdekes volt összehasonlítani a teremben jelen lévő és nagy tapsot kapott Sugár Miklós, illetve a közelmúltban elhunyt Kocsár MiklósSalve regináját. A norvég Ola Gjeilo meditatív, északi szépségű darabja sokakat megfogott, de kifejezetten hatásosnak tűnt Tóth Péter népi szövegekre írt két „magyar madrigálja” is.
Nagy tapsot kapott a zeneszerző Sugár Miklós
Mindszenty Zuzsánna a koncert előtt adott interjúbanelmondta, a kortárs kórusmuzsika általában könnyebben befogadható, mint a kortárs instrumentális zene, és ezt a megállapítást igazolta a hangverseny. Az átgondolt koncepció szerint kiválogatott darabokat szívvel-lélekkel éneklő kórus prudukcióját hálásan és hatalmas tapssal fogadta a közönség.
Vastapssal fogadta szalonunk közönsége a Magyar Rádió Gyermekkórusának ma esti, egészen különleges élményt adó koncertjét. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világszerte ünnepelt együttes a legkülönbözőbb karakterű és hangulatú darabokat énekelt, de összefogta a műsort a gyönyörűen, kristálytisztán csengő gyermekhangok varázsa
Kodály-kórusművek mellett főként kortárs magyar alkotások szerepelteka műsorban, például Halmos László, Fekete Gyula és Decsényi János munkái. Utóbbi két zeneszerező jelen volt a koncerten, az est házigazdája, Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző és dr. Matos László karnagy „hívó szavára” a közönség soraiból léptek elő, nagy taps közepette.
Fekete Gyula és Madarász IvánDecsényi János, hátul dr. Matos László
Madarász Iván élvezetes, szerteágazó felvezetőjében szót ejtett a gyermekkórusok szerepéről Bach művészetében, és a „gyerekzene” fogalmával kapcsolatban arra jutott, a zenében sem szabad „gügyögni”. A friss koncertélmény hatása alatt mi ehhez csak annyit fűzünk hozzá: bárcsak a felnőttek zenéje lenne mindig olyan igényes, mint a ma este hallott, gyermekkarra komponált darabok!Köszönjük a csodálatos estét a kórusnak, minden résztvevőnek, köztük a zongorán közreműködő Arany Zsuzsannának. Az esemény a Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű, kortárs zenei sorozatunk része volt.
Arany Zsuzsanna a zongoránál
Akoncerthez kapcsolódóan ezúttal is ajánlunk néhány kölcsönözhető dokumentumot könyvtárunk gyűjteményéből. Philip Glass amerikai zeneszerző korunk egyik legnagyobb hatású komponistája, akinek 5. szimfóniája a teremtéstől az apokalipszisig festi föl a világ történetét. Az 1999-ben keletkezett mű általunk ajánlott, amerikai kiadású CD-felvétele a Magyar Rádió Gyermekkórusának közreműködésével készült. Karvezetőknek, ének-zene tanároknaklehet igen hasznos egy angol nyelvű kóruspedagógiai kézikönyv, amellyel nemrég gyarapodott gyűjteményünk:The Oxford Handbook of Choral Pedagogy .
A gyermekkórus mai tagjainak kezében elődeik egy hanglemeze
A Magyar Rádió Gyermekkórusa ad koncertet szalonunkban május 30-án a kortárs zenét népszerűsítő Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű sorozatunkban. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világsikerű együttes hangversenye előtt kedvcsinálóként az este házigazdájával, Madarász Iván Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel beszélgettünk.
A kortárs zenét népszerűsítő koncertsorozat, amelynek Ön állandó házigazdája, egy 19. századi szalonban kapott helyet… Nem ellentmondás ez egy kicsit?
Nem, sőt, a sorozat helyszíne végtelenül inspiráló, két okból is. Az egyik, hogy a Zenei Gyűjtemény a teljes zenetörténetre kiterjedő kollekciója miatt évezredes hagyományt sugall, amelybe a mai zene beleilleszkedik, azt folytatja. A sorozat alapvetően a kortárs magyar zenére fókuszál, de a zenetörténet kontinuitása miatt mindig megjelenik a koncerteken a hagyomány is. Az inspiráció másik oka a nagyon szép terem, amelynek stílusa ugyan látszólag ütközik a kortárs zenével, de valójában nem ellentmond annak, hanem – zenei kifejezéssel élve – ellenpontként van jelen. A jó zene mindenütt jól érzi magát, egy szép terem szivesen fogad magába más szépet is.
Eddig főleg hangszeres előadók mutatkoztak be a sorozatban. Miért tartotta fontosnak, hogy ezúttal a Magyar Rádió Gyermekkórusa álljon a közönség elé?
A sorozatot igyekszem úgy szerkeszteni, hogy a magyar zenei élet legkiválóbb művészei legyenek a vendégek, akár hangszeresek, akár énekesek. A Magyar Rádió Gyermekkórusa hosszú évtizedek óta meghatározó együttes, jól illeszkedik a sorozatba. Fontosnak tartom, hogy ez a nagyszerű kórus kisebb előadóterekben is fellépjen, ahol igazán testközelből lehet hallani. Olyan ez, mint egy színházi stúdióelőadás, ahol nincsen árok az előadók és a közönség között. Másrészt úgy érzem, van igény a társas éneklés és egyáltalán az emberi hang iránt.
Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár, a koncert házigazdája (Fotó: artisjus.hu Nagyillés Szilárd)
Agyerekek vagy a felnőttek nyitottabbak a kortárs zenére?
Ami a felnőtteket illeti: egyéne válogatja. A kortárs zene befogadásához szükséges lehet a lélek bizonyos hangoltsága: egyfajta merészség, a járt utat a járatlanért elhagyás bátorsága. A kalandra nyitottság előadói oldalról is fontos, mert a kortárs mű bemutatója tulajdonképpen berepülő pilóta. Beethoven előadásakor létezik egy kitaposott ösvény, a mai zene esetében ki kell alakítani a hagyományt. És visszakapcsolódva a kérdéshez: mivel a gyerekeknek kevesebb zenetörténeti tapasztalatuk van, kevesebb kitaposott ösvényt ismernek, ezért talán a felnőtteknél nagyobb arányban nyitottak az újra.
A kortárs zeneszerzőkre – legyenek akár magyarok vagy külföldiek – mennyire jellemző, hogy gyermekkarra írjanak műveket?
A magyar repertoár szerencsére nagyon gazdag ilyen darabokban. Hogy a zeneszerzők közül ki az, aki ilyen művet komponál, az már hajlam kérdése, attól is függ, kinek hogyan alakul a pályája.
Az Ön életművében van kifejezetten gyermekkara komponált mű?Esetleg tervezi, hogy ilyet írjon?
Akad ilyen művem, bár a szerzői életpályám úgy alakult, hogy ez nem jellemző. Ebben a percben nem is tervezek ilyen darabot, de a jövő persze alakulhat másként.
A Magyar Rádió Gyermekkórusa (Fotó: Wikimedia Commons – Thaler Tamás)
Mennyire hálás vagy éppen hálátlan feladat ma Magyarországon a kortárs zene népszerűsítése?
A magyar zenei ízlés elképesztően konzervatív: máig a 18-19. század zenéje, azon belül is a német zene határozza meg. Vagyis a zenei érdeklődés területe nálunk sokkal szűkebb, mint akár az irodalmi érdeklődésé. Ez nincs mindenütt így: a szomszédos és közeli országokban, akár Prágában, Ljubljanában, pláne Bécsben sokkal nyitottabb zenei ízléssel találkozunk. Egyfelől tehát nincs könnyű helyzetben, aki nálunk a kortárs zene népszerűsítésére vállalkozik, másfelől azonban a személyes tapasztalataim inkább kedvezőek. Akik valamennyire is érdeklődnek a mai zene iránt, azok között könnyű dolgom van, nyitott fülekre találok. Úgy gondolom, nem szabad ráoktrojálni a kortárs zenét senkire, az indíttatásnak, érdeklődésnek belülről kell fakadnia. A zenei ismeretterjesztés olyan, mint a kályha, aki melegségre vágyik, az közelebb jön.
SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD, THALER TAMÁS
Ma két izgalmas programnak is helyet adott szalonunk: délelőtt az ország zeneiskoláiból érkezett fiatalok vetélkedőn mérték össze a magyar kortárs zenére vonatkozó ismereteiket. A változatos feladatok révén többek között olyan komponistákkal kapcsolatban bővíthették tudásukat a diákok, mint Durkó Zsolt, Petrovics Emil, Bozay Attila, Kurtág Görgy vagy Sáry László. Gratulálunk a résztvevőknek, és köszönjük a versenyt levezető Varga Károly nyugalmazott főiskolai tanár és a két zsűritag, Madarász Iván és Hollós Máté zeneszerzők közreműködését!
A kortárs zene után este már elsősorban a romantika szelleme uralkodott szalonunkban Spengler Krisztina zongoraművész és Dancsó Diána hegedűművész koncertjén. Élmény volt Beethoven Appassionata szonátájának virtuóz, az érzelmi szélsőségeket megmutató előadása, és nagy örömmel fogadtuk Enescu, Schumann, Csajkovszkij néhány ritkábban hallható darabjának érzékeny tolmácsolását is!
