zeneigyujtemeny összes bejegyzése

Tábortűz vagy felvételi: jöhet a retró!

Kéglidal, Az első villamos, Ha legközelebb látlak, Homok a szélben – legendás magyar könnyűzenei slágerek, amelyek generációk érzéseit fejezték ki, amelyek hallatán megrohannak az emlékek. Jó hírünk van azoknak, akik nemcsak hallgatni szeretik a hazai örökzöldeket, hanem el is énekelnék őket: érdemes körülnézniük kottaújdonságaink között!

Sokan keresik könyvtárunkban a magyar pop- rock- és tánczene elmúlt évtizedeinek időtálló kincseit, a népszerű slágerek kottáit. Érthető persze: akár egy baráti bulit, szalonnasütést, akár valamilyen színpadi vagy vizsgaprodukciót remekül feldobhat egy jól megválasztott retró dal. Kovács Kati vagy Zalatnay Cini énekhangjával persze nem könnyű versenyezni, de nem is ez a cél, hanem a jó hangulat vagy éppen – ha színpadi előadásról van szó – az egyéni előadói kisugárzás, az örökzöld nóta személyes életre keltése. A hazai kottakiadás és -forgalmazás útvesztőiben sokszor nem könnyű megtalálni pont azt a dalt, amit szívesen elénekelnénk, előadnánk, a Zenei Gyűjteményből kölcsönözhető kották között viszont jó eséllyel rábukkanhatunk. Már csak azért is, mert a Solo Music kiadó Régi slágerek ma is divatban című sorozatának 15 új füzetével bővült nemrég gyűjteményünk.

Az új, kölcsönözhető kottafüzetek a következő pop-, rock- és tánczenei előadók népszerű dalaiból válogatnak:

Aradszky László
Balázs Fecó
Csongrádi Kata
Demjén Ferenc
Express
Fonográf
Illés
Katona Klári
Koncz Zsuzsa
Korda György – Balázs Klári
Koós János
Kovács Kati
Zalatnay Sarolta
Záray-Vámosi

A tizenötödik füzet Válogatás legszebb táncdalainkból címmel több szerző/előadó slágereiből szemezget (köztük például Delhusa Gjon, a Tolcsvay trió, Bródy János, Hernádi Judit, Zorán). A sorozat füzeteiben igazán emlékezetes dalok kottái bukkanak fel, csak ízelítőül néhány cím:  Várj, míg felkel majd a nap, Lökd ide a sört, Savanyú a csokoládé,  Mindig kell egy barát, de rengeteg kevésbé ismert dal is bekerült a válogatásba.

A kiadványok rövid, gyakran személyes hangvételű előszóban mutatják be az énekest, akinek a nevéhez a slágerek fűződnek. Az énekszólamot tartalmazó kottakép áttekinthető, a kíséretet (gitár, zongora stb.) akkordjelzések mutatják. A kiadványok tartalmát számokra lebontva feldolgoztuk, ezért ha valaki egy bizonyos slágert keres, online katalógusunkat használva elég a cím mezőbe írnia a sláger címét. A katalógusban való keresésékor a dokumentumtípusnál érdemes beállítani, hogy kotta, a lelőhelynél pedig hogy Zenei Gyűjtemény. Természetesen személyesen is örömmel segítünk bárkinek, aki magyar örökzöldek után érdeklődik nálunk. 

SCH-
FOTÓ: FSZEK

Reklámok

Magyar operák kincsesdoboza

Könyvtárunk CD-gyűjteményének újdonságai közül ezúttal a Magyar Állami Operaház egyedülálló kiadványának korongjait ajánljuk, amelyek a magyar operakultúra 200 esztendejének remekeit mutatják be friss felvételeken.

Az 50 CD-t és 3 DVD-t tartalmazó díszdoboz az Operaház saját kiadványa, amely 36 magyar operát tartalmaz a legkorábbi műtől, a Béla futásától Erkel öt operáján keresztül a néhány éve bemutatott Szerelem címűig. A gyönyörű kiállítású és valóban kincseket tartalmazó, Opera 200 elnevezésű box a magyar opera napja alkalmából 2017 novemberében jelent meg. Három korábbi felvételt leszámítva valamennyi művet az Operaház művészeinek közreműködésével rögzítették az elmúlt években. Korábban csak az 1980-as években készült felvételeken lehetett meghallgatni a magyar operák jelentős részét. 

Klasszikusok és kortárs szerzők művei egyaránt bekerültek a kiadványba

A CD-k egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit, így például Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly, Gryllus Samu, Gyöngyösi Levente, Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Madarász Iván, Mezei Gábor Péter, Orbán György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásait.

Az alábbiakban közöljük a kiadványban megjelent operák teljes listáját. A CD-k bármelyike kölcsönözhető!

Balassa Sándor  Az ajtón kívül
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára
Bella Máté A tavasz ébredése 
Bozay Attila Az öt utolsó szín
Dohnányi Ernő A tenor
Durkó Zsolt Mózes
Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról

Erkel Ferenc István király
Erkel Ferenc Dózsa György  (részletek)

Erkel Ferenc Bánk bán (ősváltozat)
Erkel Ferenc Hunyadi László (ősváltozat)
Erkel Ferenc Bátori Mária (részletek)
Fekete Gyula A megmentett város
Goldmark Károly Sába királynője (részletek)

Gryllus Samu Két nő
Gyöngyösi Levente A gólyakalifa
Kodály Zoltán Canticum Rákóczianum – Czinka Panna balladája
Kodály Zoltán Székely fonó
Kodály Zoltán Háry János

Lajtha László A kék kalap
Ligeti György Le grand macabre
Madarász Iván Utolsó keringő
Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben
Orbán György Pikkó hertzeg

Petrovics Emil Lysistraté
Petrovics Emil C’est la guerre
Ránki György Pomádé király új ruhája

Ruzitska József Béla futása
Selmeczi György Spiritiszták

Solti Árpád La violetta
Strauss, Johann A cigánybáró  
Szokolay Sándor Hamlet
Szőnyi Erzsébet A makrancos királylány

Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom
Vajda János Mario és a varázsló
Varga Judit Szerelem

SCH-
FOTÓ: OPERA.HU

Spanyol örömzene

A spanyol régizene világába repítette az ámuló-bámuló közönséget május 10-én pénteken a Recurring Company együttes a Metaporphoses című sorozat utolsó koncertjén könyvtárunkban.

A sorozat korábbi két hangversenyéhez hasonlóan most is egy izgalmas határterület, a reneszánsz és a barokk zene átmenete állt a  műsor középpontjában. Viszonylag rövid, az este előrehaladtával egyre táncosabb, derűsebb darabokat hallhatunk, és az improvizációnak is egyre nagyobb szerep jutott. Az együttes változatos felállásban játszott, a szóló előadástól az ötfős kamarajátékig mutatta meg képeségeit és a  darabok szépségét. Amikor a koncert betetőzéseképpen Edőcs Fanni (csembaló), Haraszti Dóra (furulya), Haraszti Ádám (ütőhangszerek) , Illés Szabolcs (barokk hegedű) és Király Dóra (dulcián) egyszerre improvizáltak a Fandango témára, a hallgatóság érezhetően szinte el volt varázsolva. Jó okkal egyébként, mert ritkán hallani ennyire összeszokott, felszabadult örömzenélést a komolyzene világában.

Az együtes öt tagja egyszerre a dobogón

Sokak számára külön öröm volt megismerni egy nagyon ritkán hallható, érdekes hangszert, a fagott reneszánsz kori elődjét, a dulciánt. Ennek a fafúvós instrumentumnak a kissé csellóra emlékeztető, mackós zengése Király Dóra játékában virtuóz agilitással párosult.

A dulcián különleges hangzása sokakat lenyűgözött

Az együttes szinte minden koncertjén fel szokta hívni a közönség figyelmét arra, hogy aki akar, a zene hallgatása közben nyugodtan álljon föl, mozduljon meg, táncoljon – a hagyományos zenehallgatási keretek megkérdőjelezése ugyanis a Recurring Copmpany filozófiája, ahogy arról Edőcs Fanni és Haraszti Dóra beszéltek a velük készített interjúnkban. Ez alkalommal többen is táncra perdültek a terem hátsó részében, tovább oldva a hangulatot és erősítve az este különlegességét.

Többen táncra perdültek

A koncert végén többen odamentek a zenészekhez, hogy gratuláljanak nekik és megköszönjék az élményt, a Zenei Gyűjtemény jelen lévő munkatársainak is sokan mondták az épületből távozva, hogy nagyszerű koncertet hallottak.  Mi is köszönjük az estét és a teljes koncertsorozatot a Recurring Company tagjainak!

SCH-
FOTÓ: FSZEK
Fotóalbum

Egy Mozart-tételben a világ

Mozart a-moll zongoraszonátájának (KV. 310) középső tétele került górcső alá azon az előadáson, amelyet tegnap este Molnár Szabolcs zenetörténész, zenekritikus tartott könyvtárunkban több mint ötven érdeklődő előtt. Izgalmas volt összehasonlítani Dinu Lipatti, Mitsuko Uchida, Grigorij Szokolov, Alfred Brendel és mások interpretációit.

A szűkre fókuszált témából kiindulva tág horizontú kérdésekig jutott el a beszélgetés: Mozart alkotói gondolkodásmódja, a zeneszerzés és a zenei előadás lélektana, az esztétikai forma és jelentés kérdései kerültek szóba. A mindvégig színes, élvezetes előadás kiindulópontjaként  Molnár Szabolcs érintette az 1778-ban, a preromantika korában komponált  szonáta keletkezésének körülményeit. Fölvetődött, hogy milyen hangszereken lehet, illetve érdemes előadni a darabot: modern zongorán vagy éppen fortepianón, clavichordon, esetleg csembalón. A mai hallgatók füléhez természetesen a modern zongora hangzása áll közel, ezért is volt érdekes meghallgatni a szonátatételt a korabeli, egészen más képességű hangszereken.  

A kivetített kottán nyomon követhettük a zenei szöveget

Az este során a befogadó, a hallgató szemszögéből váltak elemzés tárgyává a tétel formai, szerkezeti kérdései, ezért az előadás egyáltalán nem hatott száraznak. Izgalmas volt megfigyelni, hogy a tétel első szakaszának nyugodt, szemlélődő idilljét hogyan szaggatja föl a középrész zaklatottsága, hogyan “botlik meg” a ritmus és a szerkezet, hogyan halmozza Mozart a disszonanciákat, hogyan adja át a helyét a napsütés valami fájdalmas besötétedésnek. A tétel zárórésze ismét a harmónia világát  hozza el, de ha azt egy ilyen felsebző közjáték után kapjuk vissza, akkor a zene jelentése megváltozik: azt érezzük, hogy a harmónia könnyen elveszíthető. A Maynard Solomon Mozart-könyvéből felolvasott “miniesszé” plasztikusan fejtette ki ugyanezeket a gondolatokat: Solomon ebben a szonátatételben Mozart alkotóművészetének egyik alapvető mintázatát véli fölfedezni: a nagy kettősségekre építő szerkesztést, amelyben esztétikai értelemben “minden benne van”, hiszen egész életünk és a világegész is felfogható születés és pusztulás, fény és sötétség, emelkedés és süllyedés, közeledés és távolodás – és a sor végtelenül folytatható – nagy kettősségeiben.

Maynard Solomon Mozart-könyve kikölcsönözhető könyvtárunkból

Sok múlik azon, hogy  az előadóművész hogyan mutatja föl harmónia és diszharmónia viszonyát, mindenesetre, ahogy Molnár Szabolcs fogalmazott, ezen a téren és ebben a zenében a zongoristának bizony “dolga van”. Az este során ki-ki eldönthette, hogy Lipatti személyes, finoman kontrollt vesztett előadása, netán Brendel távolságtartóbb interpretációja vagy Szokolov jól strukturált játéka áll-e hozzá közelebb. A  beszélgetés záróakkordjaként Molnár Szabolcs felhívta a figyelmet egy kevéssé ismert, fiatal svájci zongoraművész, Fabrizio Chiovetta felvételére, aki “nemes melankóliával, sokrétűen” interpretálja a szonátát kiváló, új Mozart-CD-jén. 

Valószínű, hogy az előadás után hazatérve sokan kedvet éreztek ahhoz, hogy saját gyűjteményből vagy a világhálóról újabb felvételeket keressenek és az este tanulságaival felvértezve hallgassák meg Mozart csodálatos művét.  Ha így van, akkor az előadás – amely az Ízlések, művészek, közönség című sorozatunk záró programja volt – elérte célját. Reméljük, folytatása következhet!

SCHALK
FOTÓ: FSZEK

Fotóalbum

Varázsos vonósnégyesek

Debussy vonósnégyese és Bartók 4. vonósnégyese hangzott el könyvtárunkban április 26-án a Central European String Quartet koncertjén. A közönség óriási tapssal és bravózással fogadta az ihletett előadást. 

Debussy és Bartók vonósnégyesei hangzottak el

A Central European String Quartet tagjainak játékában érdekes volt egyszere megtapasztalni a két darab közelségét és távolságát, határozott különbségeit és  kitapintható rokonságát. Kiegyensúlyozott, gazdag hangzást varázsolt a napfényes hangulatú terembe Miranda Liu (első hegedű), Soós Máté  (második hegedű), Haruka Nagao (brácsa) és Szabó Judit (gordonka). A finom árnyalatok pontos rajzában tűnt ki a Debussy-darab előadása, a Bartók-vonósnégyesben pedig különösen hatásosnak és összeszokottnak tűnt a kvartett.

A hangverseny Bartók/Debussy Két arckép című háromrészes sorozatunk második koncertje volt, amely a két alkotó érett periódusából adott ízelítőt. A sorozat záróhangversenye május 30-án lesz könyvtárunkban, amelyre előzetes regisztráció után mindenkit szerettel várunk. Bővebb információ az esemény Facebook-oldalán olvasható: https://www.facebook.com/events/271013410240277/

SCH
FOTÓ: FSZEK
Fotóalbum