zeneigyujtemeny összes bejegyzése

Vendégségben a Bartók Emlékházban

Szakmai-tanulmányi nap keretében a Zenei Gyűjtemény munkatársaiként a Bartók Béla Emlékházba látogattunk el július 2-án. Farkas Zoltán igazgató és kollégái bemutatták nekünk a gyönyörűen felújított és kibővített épület kincseit és az intézmény kultúraközvetítő munkáját.

Bartók Béla és családja utolsó magyarországi lakóhelye volt a Budapest II. kerülétében, a Csalán út 29. szám alatt található épület, amely ma a nagy zeneszerző emlékét őrző muzeális intézmény és koncertek helyszíne. A hazai látogatók mellett a világ minden tájáról – az Egyesült Államoktól Franciaországon keresztül Japánig  – érkeznek ide zenei zarándokok, hogy megérintse őket a hely szelleme. Ránk is mély benyomást tett az a puritán, letisztult, átható szépségű tárgyi környezet, amelyben Bartók élt, és amelyből a ház gyűjteménye gazdag bemutatót kínál. 

Az épület második szintjén látható Bartók számos eredeti kalotaszegi népi bútora, íróasztala és Bösendorfer zongorája is, amelyen sok remekművét komponálta. A padlástéri tárlókban használati tárgyak, ruhadarabok, érdekes apróságok idézik meg a zeneszerző, a tudós, a családapa hétköznapjait. Itt tekinthettük meg Bartók népi hangszergyűjteményének néhány darabját is, továbbá tudományos alapossággal rendszerezett rovar- és növénygyűjteményét. Az emlékház archív fotóanyagának és nagyméretű, domborművű térképének segítségével képet kaphattunk a komponista  népzenegyűjtői munkásságáról is, és szemügyre vehettük azt a fonográfot és írógépet, amit gyűjtőútjaira magával vitt.

A Csalán út nevezetes háza 1924-ben épült

Mint megtudtuk, az emlékház tervei szerint hamarosan interkatív zenehallgatási pontokkal bővül a kiállítás – régi népi hangszerek és a modern hangtechnika izgalmas összeházasítása révén. Érdemes lesz tehát újra ellátogatni testvérintézményünkbe annak is, aki korábban már járt ott.

Az emlékház kertjében, Bartók szobra mellett fogadott minket Farkas Zoltán

Köszönjük az emlékház munkatársainak a meghívást, a tanulságos, élményszerű délelőttöt!

SCH-
FOTÓ: BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ, FSZEK

Fotóalbum
(Jogi okok miatt az épületen belül nem szabad fényképezni.)

 

Reklámok

Nyári top 7 – könnyű és fajsúlyos

Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor a kéthetes üdülés első napján döbbenünk rá, hogy a gyerek úszógumija és a szúnyogriasztó spray ugyan nem maradt otthon, viszont elfelejtettünk gondoskodni a nyaralás hosszú, cseppfolyós óráit tartalommal kitöltő kultúrjavakról. Hogy senki ne kerüljön ilyen csüggesztő helyzetbe, nyári olvasni- és hallgatnivalókat ajánlunk könyvtárunk gyűjteményéből. A dokumentumok ezen a héten még kölcsönözhetők, és csak augusztusban kell őket visszahozni vagy meghosszabbítani!

A nyári kultúrafogyasztással kapcsolatban alapvetően két – merőben ellentétes – stratégia ismert. A „könnyű nyári olvasmány” elv szerint kánikulában nem fog az agyunk, ezért kár is terhelni magunkat fajsúlyos tartalmakkal. A „végre van időm” elv szerint viszont éppen nyáron kell elővenni a több száz oldalas könyveket, az összpontosítást igénylő munkákat, mert ilyenkor tényleg van időnk, és a munka mókuskerekének zakatolása sem vonja el a figyelmünket. Mi most mindkét elvet egyszerre követjük: három „könnyű” és három „fajsúlyos” munkát javaslunk a nyárra, plusz egy ráadást. Íme a Zenei Gyűjtemény nyári Top 7-es ajánlata! 

 

1. Norman Lebrecht: A komolyzene anekdotakincse  („könnyű nyári olvasmány”)

Aki a világhírű szerzőt, Norman Lebrechtet korábbi, a karmestermítoszról és a zenei menedzserekről szóló gondolatébresztő munkái alapján ismeri, talán meglepődik, ugyanis ez a könyv mindenekelőtt remek mulatság. Arezzói Guidótól Pierre Boulezig tart a zeneszerzők sora, akikről humoros, mosolyogtató, gyakran mégis önmagukon túlmutató sztorikat olvashatunk a kötetben. A szerző célja saját szavai szerint az, hogy emberi arcot adjon egy évezred zenéjének – a megvalósítás remekül sikerült!

 

2. Szergej Prokofjev: Önéletrajz („fajsúlyos nyári olvasmány”)

E hétszáz oldalas önéletírás terjedelme talán riasztónak tűnik, de nincs ok aggódni: Prokofjev egyénisége, gondolkodásmódja, a könyvben gazdagon életre kelő korabeli világ pillanatok alatt beszippantja az olvasót. Fantasztikus élmény rálátni a 20. század egyik nagy zeneszerző-zsenijének gyermekkorára és tanulóéveire, a kreativitás genezisére. A könyv nemcsak kordokumentum, hanem a zenei ismeretek tárháza is. A végére érve igazán sajnálni fogjuk, hogy Prokofjev nagyszabású önéletírói vállalkozása nem jut tovább a szerző ifjúkoránál.

 

3. Régi slágerek ma is divatban („könnyű nyári kotta”)

Egy-egy baráti bulit, nyári grillpartit remekül feldobhat egy jól megválasztott retró dal. Aki szívesen előadna, énekelne ilyesmit, annak, érdemes kikölcsönöznie gyűjteményünkből a  Régi slágerek ma is divatban című sorozat valamelyik füzetét – bennük olyan legendás szerzeményekkel, mint Az első villamos, Ha legközelebb látlak, Homok a szélben… és a sor hosszan folytatható. Az énekszólamot tartalmazó kottakép áttekinthető, a kíséretet (gitár, zongora stb.) akkordjelzések mutatják. A kiadványok tartalmát számokra lebontva feldolgoztuk, ezért ha valaki egy bizonyos slágert keres, online katalógusunkat használva elég a cím mezőbe beírni a sláger címét.

 

4. Csajkovszkij D-dúr hegedűverseny („fajsúlyos nyári kotta”)

Csajkovszkij hegedűversenye a romantikus hegedűrepertoár egyik alapműve, amely 1881-es bécsi premierje óta a hangversenytermek leggyakrabban játszott „csatalovainak” egyike. Virtuóz technika mellett nagy kifejezőkészséget, zenei intelligenciát kíván a hegedűs szólistától: elsajátítása és interpretációja bárki számára kihívás. Ha valaki szeretné ezen a nyáron megtanulni a művet, feltétlenül a Henle Urtext (vagyis kritikailag gondozott) kiadásából tegye. A kottakép gyönyörűen áttekinthető, remek a bevezető tanulmány, és biztosak lehetünk benne, hogy a ma ismert legpontosabb zenei szöveget kapjuk.

 

5 Getz/Gilberto („könnyű nyári dzsessz”)

Minden idők egyik legnagyobb példányszámban eladott dzsesszalbumán Stan Getz bársonypuha szaxofonhangja mellett a gitáros/énekes Joao Gilberto és a zeneszerző/zongorista Antonio Carlos Jobim teremt utánozhatatlan bossa nova-hangulatot. De ne feledkezzünk el Astrud Gilbertóról sem, aki ezen a lemezen debütált énekesként és lett világszerte népszerű – a The Girl from Ipanema című varázslatos tracknek köszönhetően. Ennek a jazztörténeti jelentőségű albumnak az értékét növeli a hangtechnikailag kiváló, intim, kristálytiszta felvétel. Jól behűtött rozébor kortyolgatását ajánljuk ehhez a zenéhez, és nem álljuk meg, hogy ne idézzük az allmusic.com véleményét a lemezről: „Beyond essential”, azaz “Több mint nélkülözhetetlen”!

 

6. Rameau: Castor és Pollux („fajsúlyos nyári opera”)

A francia barokk zene óriása, Jean-Philippe Rameau számos operája közül a Castor és Pollux az egyik legimpozánsabb. Ez az ötfelvonásos „tragedie en musique” ellentmondásos recepciótörténettel bír: 1737-es bemutatója nem volt igazán sikeres, de átdolgozott verziójának 1754-es premierje már meghódította a közönséget, és a művet azóta is a szerző legjobb operái között tartják számon. Könyvtárunk CD-újdonsága egy 2015-ben készült felvétel a francia Pygmalion zenekar előadásában Raphael Pichon vezényletével. Az angol The Telegraph kritikusa szerint az előadás „pontos, kifinomult és szellős, a francia énekesek ösztönösen értik Rameau ritmikai szótárát, dikciójuk élvezetesen tiszta”. A Harmonia Mundi dupla CD-s kiadványa teljes szövegkönyvvel és bevezető tanulmánnyal teszi könnyebben befogadhatóvá a mitológiai történetet feldolgozó operát.

 

 +1 ráadáskönyv:  Jeroen de Valk: Chet Baker, a lírai hangú jazztrombitás

Chet Baker a jazztörténet egyik nagy ikonja, a lírai trombitatónus koronázatlan királya, aki melodikus improvizációival, holdfényes trombita- és énekhangjával tett szert elkötelezett rajongótáborra. Technikailag nem volt kifejezetten virtuóz játékos, nem jellemzők rá a sztratoszféráig hatoló magas hangok, előadásmódjának őszintesége, színessége, érzelmi telítettsége viszont párját ritkítja. Sok nagy dzsessz-zenészhez hasonlóan nehéz, tragikus élete volt – mindvégig a drogok árnyékában. Pályájának utolsó szakaszában leginkább európai kis klubokban lépett fel, és számos felvételt készített. Jeroe de Valk izgalmas, új kiadásban megjelent életrajza ezeket az éveket állítja a középpontba. A kötet nagy értéke az informatív, könnyed stílus mellett egy komplett Chet Baker-diszkográfia.

SCHALK
FOTÓ: FSZEK

Bartók arcképe

Megragadó előadással rajzolták meg az érett-kései Bartók arcképét tegnap este könyvtárunkban  a Central European String Quartet tagjai. A Bartók / Debussy sorozat záró koncertjén is a tőlük megszokott pontosságal és zeneiséggel muzsikáltak.

Bartók előszeretettel alkalmazta vonónégyeseiben a hídformájú, szimmetrikus szerkesztést, de tegnap mintha  maga a koncert is hasonlóan építkezett volna: két monumentálisan fajsúlyos darab, a szólószonáta és az 5. vonósnégyes között a könnyebben  befogadható 44 hegedűduóból hallottunk néhányat. A Central European String Quartetben brácsásként közreműködő Haruka Nagao a szólószonáta előadásában megmutatta, hogy a hegedűnek is mestere: játékában egyszerre volt jelen a szenvedély és az intellektualitás.

Haruka Nagao adta elő a szólószonátát

A duókat Miranda Liu, a kvartett első hegedűse és Környei Zsófia adta elő. Végül a koncert második felét kitevő 5. vonósnégyes következett, ez a nagyszabású, bonyolult mű, amit kiegyenlített hangzásban, pontosan és élményszerűen tolmácsoltak a kvartett tagjai: Miranda Liu és Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa) és Szabó Judit (gordonka).  Nemcsak a koncert végi hatalmas taps, de a távozó közönség elejtett megjegyzései is arra utaltak, hogy emlékezetes koncertélményt teremtettek a zenészek.

Miranda Liu és Környei Zsófia a 44 duóból válogatott

Ezzel az előadással lezárult a Zenei Gyűjtemény tavaszi koncertjeinek sora, legközelebb ősszel következik majd hangverseny, amelyről hírlevelünkben, Facebook-oldalunkon, könyvtárunk honlapján és itt, blogunkban (jobb oldalt az eseménynaptárban) is tájékoztatást adunk majd.

SCH-
FOTÓ: FSZEK
Fotóalbum

Gitárünnep

Könyvtárunkban tartotta MA diplomakoncertjét több mint száz néző előtt Olgyay Gergely gitárművész május 24-én. Az ünnepi hangulatú esten csak ámultunk és bámultunk.

A kiemelkedő képességek mellett hatalmas munka is kell ahhoz, hogy valaki zenei előadóművészként felsőfokú diplomát szerezzen. Gergő a vele készített interjúnkban elmondta, ötéves korában kezdett zongorázni, majd néhány év múlva beszippantotta a gitár. Karrierje, mondhatni, egyenes vonalú volt, a Bartók konzi után a Zeneakadémia klasszikus gitár szakára jelentkezett, ahol Csáki András volt a mestere, Eötvös József pedig a tanszékvezetője (mindketten jelen voltak a koncerten). A zeneakadémiai diplomával sem zárulnak le azonban Gergő tanulóévei: jelenleg már Stuttgartban  a brazil Mateus dela Fonte növendéke, aki az Európában szinte ismeretlen hatalmas brazil gitárrepertoár rejtelmeibe vezeti be.

Hole Anna játszott fuvolán
Farkas Judit énekelt

A nagyon átgondoltan felépített, ünnepi hangulatú estén – mely a Zenei Gyűjtemény történetében az első diplomakoncert volt – Olgyay Gergő számot adott arról, hogy a barokktól a kortárs zenéig, a finom, melankolikus daraboktól (Bach) a virtuózan gyors, technikailag nehéz művekig (Ponce, Gnattali) minden területen képes hiteles interpretációra. Az este első felében szólódarabokat hallhattunk (kotta nélkül előadva), a második részben kamarázást Hole Anna fuvolaművésszel és – a Benjamin Britten-dalokat éneklő – Farkas Judit operaénekessel. Több darab már ismerős lehetett a közönségnek korábbi koncertjeinkről, hiszen Hole Annával és Farkas Judittal is fellépett már Gergő nálunk. Voltak természetesen újdonságok is, de az egész este során érződött az előadók összecsiszoltsága és meggyőző felkészültsége. A hatalmas taps ezúttal nemcsak az aktuális produkciónak szólt, hanem a fiatal gitárművész éveken át tartó kitartásának és talán egy kicsit tanárainak, támogató családtagjainak is.

Szívből gratulálunk, és sok sikert kívánunk Olgyay Gergőnek további pályáján!
A koncert Ifjú tehetségek a Zenei Gyűjteményben című sorozatunk része volt.

SCHALK
FOTÓ: FSZEK
Fotóalbum