Székács Barbara címkéhez tartozó bejegyzések

Egészen fantasztikus!

„Egészen fantasztikus!” – hallatszott a közönség soraiból az elragadtatott sóhaj, miután tegnap este könyvtárunk fogadótermében egy bejátszásban elhangzott Tosca imája Sass Sylvia előadásában. Volt, aki vidékről több száz kilométert utazott, hogy jelen lehessen a művésznő hang- és videofelvételekkel illusztrált beszélgetőestjén.

Három művészeti ág, három város és két nagyszerű karmester körül forgott a szó tegnap este könyvtárunk fogadótermében. A főszereplő, aki a témákat összefogta és élettel töltötte meg, Sass Sylvia Kossuth-díjas opera-énekesnő volt. Egy kedves tanítványa, Székács Barbara kérdéseire válaszolva emlékezett pályájára és osztotta meg gondolatatait a termet teljesen megtöltő, lelkes közönséggel.

Sass Sylviával Székács Barbara beszélgetett

Ami a művészeti ágakat illeti, a legendás énekesi pálya sarokpontjai mellett szóba került a festészet is, amely Sass Sylvia életének fontos dimenziója. A művésznő felidézte, hogy gyermekkorában, amikor régész szeretett volna lenni, szívesen rajzolt hieroglifákat, ősi szimbólumokat, aztán a húszas éveiben egy megterhelő németországi próbafolyamat alkalmával festőkészletet vásárolt, és a szállodában elkezdett festeni. Ez felszabadítóan hatott rá, az otthonosság érzetét keltette benne. Megtudhattuk, hogy az országban több helyen – például kis zalai falvak templomaiban – láthatók főleg vallási témájú munkái. Az írás és az irodalom szintén központi szerepet játszik Sass Sylvia életében, jelenleg ötödik könyvén dolgozik. A szárny című kötete nemrég jelent meg (hamarosan könyvtárunkból is kikölcsönözhető lesz), ez lényegében egy teljes esztendő eseményeit átfogó, nyilvános napló. A művésznő elmondta, többen óvták a túlzott kitárulkozástól, de úgy gondolja, írni csak őszintén érdemes. A kendőzetlen ábrázolásra példaként hozta föl Saul Bellow emlékezetes Herzog című regényét.

Sass Sylvia szívéhez három város áll igazán közel, hangzott el az est során: Budapest, Róma és a dél-franciaországi Pézenas. Budapesthez kötődik életének, művészi pályájának nyüzsgő időszaka, tele fellépésekkel, lemezfelvételekkel. Rómában a Római Magyar Akadémián sokáig művészeti tanácsadóként, kulturális nagykövetként tevékenykedett; nagyon szerette ezt a munkát és magát a várost is. Úgy fogalmazott, Pézenasnak köszönheti, hogy egészséges, hogy él: a tengerközeli település klímája, nyugalma és szépsége testileg-lelkileg gyógyhatású. 16 éve van ott háza kerttel, a festésre leginkább ott van módja, ideje.

Minikiállítás Sass Sylvia felvételeiből

Sass Sylvia rengeteg karmesterrel dolgozott együtt pályafutása során, ezen az estén kettőt emelt ki közülük: Lamberto Gardellit és Lukács Ervint. Gardelli a művésznő mentora volt, ami azért is izgalmas, mert az olasz karmester művészete egy olyan hagyomány része, amely Tulio Serafinon és Toscaninin keresztül egészen Verdiig ér el, tőle eredeztethető. Gardelli dirigálásának számos finom megoldása mögött ott van az olasz operajátszás kézzelfogható, élő tradíciója. Mint Sass Sylvia elmondta, Gardelli kérte föl, hogy A lombardok premierjén énekeljen az Erkel Színházban, ezt a nagysikerű, Mikó András rendezte előadást azután egy az egyben meghívta a Covent Garden. A művésznő számos lemezfelvételt is készített Gardellivel – ezek közül a Médeiát tartja a legsikerültebbnek. Szóba került a lemezkészítés hátulütője az élő előadással szemben: ha technikai okok miatt sokszor kell felénekelni egy áriát, akkor bizony nehéz megtartani a hatás frissességét. Lukács Ervinnel szintén a pályája elején találkozott Sass Sylvia. Úgy gondol vissza rá, mint rendkívül „tiszta, pontos kezű” dirigensre, akinek például Mozart-interpretációi kiválóak voltak. Emlékezetes Mozart- és Richard Strauss lemezfelvételeket készítettek együtt, érzékeny zeneművész volt, akinek halála nagyon megrázta az énekesnőt.

Az este során az is szóba került, mint jelent Sass Sylviának a tanítás, annak fényében, hogy a világ legtávolabbi sarkaiból is járnak hozzá növendékek, sokukkal Skype-on tartja a kapcsolatot. A művésznő úgy fogalmazott, a tanítványok jelentik számára a családot, „bennük tud folytatódni”. Ez nem azt jelenti, hogy tanárként ráerőszakolná a saját művészi elgondolásait a növendékekre, inkább abban látja a felelősségét, hogy segítsen egyéniségüket, saját elképzeléseiket kibontakoztatni.

A beszélgetőest után Sass Sylvia könyveit és lemezeit dedikálta

Nem kell bánkódniuk azoknak sem, akik most a terem korlátozott befogadóképessége miatt nem lehettek jelen. Mint végül elhangzott, a Jókai Anna Szalon november 6-i rendezvényén is találkozhat a közönség Sass Sylviával: A szárny című könyvéről beszélget majd vele kollégánk, a Zenei Gyűjtemény munkatársa, Bartók Gergely.

SCH-

Fotóalbum

Reklámok

A betűk szárnyain – beszélgetés Sass Sylviával

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára fogadóterme

2018. október 30. (kedd) – 17:30

Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1951-ben született Budapesten. Alig húszesztendősen, friss diplomásként szerződtette a Magyar Állami Operaház. Lírai és drámai szoprán szerepek tucatjaiban tündökölt a magyar operajátszás “aranykorában”, ezzel párhuzamosan külföldi felkérések sorozatának tett eleget a világ legfontosabb operai fellegváraiban; – a teljesség igénye nélkül – a milánói Scala Manon Lescaut-ja, a londoni Covent Garden Giseldája, Violettája és Normája, a bécsi Staatsoper Mimìje, a brüsszeli La Monnaie Alkésztisze, a new york-i Metropolitan Toscája. Visszatérő, ünnepelt fellépője volt továbbá a legrangosabb zenei fesztiváloknak, úgy mint a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Aix-en-Provence Fesztivál. Több tucat Hungaroton-, Philips- és Decca-stúdiófelvétel őrzi kivételes hangmatériája, pályája zenitjén nyújtott alakításai lenyomatát. Mint ösztönös művész, valódi polihisztor, Sass Sylvia már operaénekesi pályafutása közben is más művészeti ágak, önkifejező eszközök után kutatott; a festészetben éppen olyan természetességgel lelt rá egyéni alkotói nyelvére, mint ahogyan mondjuk önéletrajzi ihletésű írásaiban tökéletes szimbiózist képes kialakítani önmaga és olvasóközönsége között. Írói munkássága legfrissebb produktuma A szárny című kötete, mely immáron a negyedik a sorban.

A megrendezésre kerülő, vetítésekkel egybekötött beszélgetőesten megelevenednek Sass Sylvia negyedszázados operai pályájának legfontosabb állomásai, s legkedvesebb felvételei kapcsán a művész olyan legendás karmesterek alakját idézi meg, mint Lukács Ervin vagy a hazai operajátszást felvirágoztató Lamberto Gardelli. A zenei időutazás, az emlékek felidézése mellett természetesen bepillantást nyerhetünk nemrég megjelent könyve keletkezésének körülményeibe a múlt, jelen és jövő tükrének fénytörésein keresztül…

Sass Sylvia beszélgetőpartnere Székács Barbara.

Mindenkit szeretettel várunk!

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a bandoli@fszek.hu e-mail-címen, a 411 5011-es telefonszámon vagy személyesen, a könyvtár aulájában található központi információs pultnál lehet.

B. G. 

PORTRÉFOTÓ: VÁRHELYI KLÁRA

Fotóalbum