Felállva tapsolt a szalonunkat zsúfolásig megtöltő közönség tegnap este a kínai Csendes Hang együttes magával ragadó koncertje után. A hattagú formáció különleges műsorral jelentkezett: előadásukban a kínai tradicionális muzsika a nyugati zenével lépett fúzióra.
A Pekingi Tengerentúli Kulturális Intézet kulturális csereprogramjának keretében létrejött koncert előtt dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója üdvözölte a közönséget, emlékeztetve arra, hogy Budapest egyik testvérvárosa Peking, és a két metropolisz kitűnő kapcsolata kulturális területen is megmutatkozik.
A szalonunkat teljesen megtöltő közönség kíváncsisága a műsor előrehaladtával egyre inkább elragadtatássá alakult át: a kínai muzsikusok kulturális határokat átlépő, de európai füllel is jól befogadható, maximális profizmussal előadott produkciója nem mindennapi élmény volt. A hattagú formációban hat hangszer, illetve hangszercsoport jutott szerephez: Xiaofei Ma hegedűn, Chen Hu gitáron, Song Zhao csellón, Chang Ying kínai citerán (kucseng), Di Zhang kínai furulyákon és fuvolákon, Jianan Wang pedig hagyományos és modern ütőhangszereken játszott.
Az autentikus kínai instrumentumok izgalmas, távoli tájakat felidéző hangzásvilágát nagyszerűen egészítették ki a jól ismert európai hangszerek: együtt teremtettek hol lírai, a szó szoros értelmében „csendes” hangulatot, hol nagy hangerejű, pergő ritmusú zenei csúcspontokat. A hatás lemérhető volt a közönség reakcióján: ráadást követelve, felállva, vastapssal fogadták az előadást a jelenlévők. Köszönjük az estét a zenészeknek és mindenkinek, aki az esemény létrejöttében szerepet vállalt!
Az M5 Televízió Kulturális Híradójának tudósítása a koncertről itt tekinthető meg 7:42-től.
A koncerthez kapcsolódóan ezúttal is ajánlunk néhány kölcsönözhető dokumentumot könyvtárunk gyűjteményéből. A kínai zene múltjába és jelenébe vezet be Jin Jie Chinese Music című angol nyelvű könyve, amely a Cambridge University Press kiadó gondozásában jelent meg. Az illusztrált kiadvány áttekintést ad a kínai hangszerek 8000 éves történetéről, a kínai népzene sokrétűségéről, a híres kínai operajátszásról és a modern kínai zeneiparról is.
Rendkívül érdekes Tőkei Ferenc munkája, amely A kínai zene elméletéből címmel 2000-ben jelent meg. A könyv rávilágít a konfuciánus (zene)esztétikai hagyomány fontosságára, amely szerint a zenének közvetlen hatása van a politikai életre, a zene felvirágoztathatja vagy romlásba döntheti az országot. A mágikus eredetű gondolat a zene hatalmáról így vagy úgy, de minden kínai esztétikai gondolkodó számára viszonyítási pont volt. Nemcsak Kína, hanem egész Ázsia fő zenei formáinak bemutatására vállalkozott Kárpáti János, a Zeneakadémia tanára Kelet zenéje című könyvében, mely régi írásos dokumentumok, képzőművészeti források, hangzó anyagok tanulságait és saját kutatásainak eredményeit foglalja össze. Mindhárom kiadvány haszonnal forgatható!
SCH-
