Sofia Gubaidulina címkéhez tartozó bejegyzések

Lélekérintő kortársaink

Igazán újat alkotni a komolyzenében (is) nagyon nehéz: a zenetörténet évszázadai szinte mindent felépítettek és lebontottak már. Őszi-téli kottaújdonságainkat bemutató sorozatunkban most három olyan kortárs zeneszerzőre irányítjuk a figyelmet, akik más-más irányban keresnek járatlan utakat, mégis rokoníthatók egymással. Szofija Gubajdulina a szokatlan hang(szer)összeállítások, Steve Reich az úttörő kompozíciós eljárások, míg Arvo Pärt az elmélyült puritanizmus művésze. Végső céljuk ugyanaz:  a lélek megérintése.  

Reich, Gubajdulina, Pärt

Egy szovjet-tatárföldi kisvárosból indult, ma Németországban él, és a kortárs komolyzene világszerte legelismertebb komponistái közé tartozik a 87 éves Szofija Gubajdulina. A spiritualitás, a vallás misztériuma iránti mély érdeklődése a kezdetektől tükröződik műveiben is, ezért a szovjet évtizedekben erős ellenszélben alkotott. Egy nyilatkozatában ars poetica-szerűen fogalmazta meg, mit jelent számára a zene lelkisége: „Vallásos ortodox vagyok, aki a »vallás« kifejezést – mint religiót – a szó szoros értelmében veszi tekintetbe: re-ligio, azaz: kapcsolatok visszaállítása, az élet legatójának visszaállítása. Nincs komolyabb feladata a zenének, mint éppen ez.”

Gubajdulina célja “az élet legatójának” visszaállítása

Gubajdulina 2013-ban komponálta Sotto voce (halkan, félhangon) című kamarazenei művét, amelyben jól megmutatkoznak szerzői kézjegyei. Vonzódik a különleges hangszer-összeállításokhoz: ezt a kvartettjét például brácsára, nagybőgőre és két gitárra írta. A közel félórás darab különös, nem e világi atmoszféráját fokozzák a szokatlan hanghatások (az istenihez való fölemelkedésre utaló glisszandók, váratlan dobolások, vizespoharak használata hangszerként). Ezt a virtuóz, sokdimenziós, mélyen poétikus művet szerzője egy 14. századi németországi rabbinak, talmudista tudósnak, Alexander Suskinnak ajánlotta. Aki szeretné tanulmányozni a darab kottáját, annak a német Sikorski kiadó Exempla Nova kortárs zenei sorozatában megjelent partitúrát ajánljuk, amely már kölcsönözhető könyvtárunkból. Aki meg is hallgatná a művet, annak érdemes a BIS kiadó 2014-ben megjelent super audio CD-jét kikölcsönöznie gyűjteményünkből. A Sotto voce mellett a korongon helyet kaptak Gubajdulina további darabjai is: például Repentance című kvintettje és 1965-ben keletkezett zongoraszonátája.

 

Egészen másként ér el éteri, emelkedett hatást Steve Reich amerikai zeneszerző, a minimalista iskola úttörője. Munkái az ismétlődés és a minimális változás elvén alapulnak, lassan áradó zenéje szinte mozdulatlan, állva hullámzik, apró lépésekben mégis folyamatosan átalakul. Violin Phase című, 1967-ben írt kompozíciója fáziseltoláson alapuló folyamatzene: eleinte két hegedűt hallunk hangfelvételről, melyek ugyanazt a dallamtöredéket játsszák egyszerre, később időben lassan elcsúsznak egymáshoz képest, ezzel új dallam alakul ki, amit az élőben belépő hegedű hangsúlyoz. A mű gitár(ok)ra átdolgozott verziója Violin Phase for Guitars címen jelent meg az Universal Edition kiadó gondozásában Reich részletes magyarázataival, illetve előadási utasításával. Az átirat előadható tetszés szerint egy gitárral és előre rögzített hanganyaggal, vagy négy gitárral, rögzített hanganyag nélkül is. Mivel a darab rendkívül precíz játékot igényel, inkább haladó gitárosoknak ajánljuk.

Steve Reich, a minimalizmus úttörője

A minimalizmus stílusirányzatához szokás sorolni a világhírű észt komponistát, Arvo Pärtet is. A 83 éves mestert néhány napja, november 25-én a varsói Festiwal Eufonie keretében a Kultúra Érdemrendjével (Zasłużony Kulturze) tüntették ki, amit személyesen vett át a II. János Pál Múzeum kupolatermében rendezett koncerten. Míg sok kortárs zeneszerző igyekszik elkápráztatni a fület és felizgatni az agyat, Pärt leginkább a hallgató lelkét akarja megérinteni, e tekintetben Gubajdulina rokona. Jellemző művészi egyéniségére, hogy amikor egy zenész megkérdezte tőle, milyen tempóban kellene játszani egyik művét, így felelt: “Milyen tempót szeretne? Játssza a szívverésének tempójában.”

Pärt művei a középkori egyházzenét idézik meg

Pärt sok kórusművet írt, ezek közül ajánljuk most 117. és 131. szláv zsoltárát, amelyek az Universal Edition gyönyörű kottakiadásában jelentek meg. A vegyeskar vagy szólisták által is előadható művek a középkori egyházzenét idézik meg: mély spiritualitás jellemzi őket. A 117. zsoltár szoprán, alt, kontratenor, tenor és basszus, míg a 131. zsoltár kontratenor, tenor és basszus szólamokat mozgósít.

SCH-
PORTRÉFOTÓK: WIKIMEDIA COMMONS
Fotóalbum

Reklámok