„A közös zenélésben is az ember érdekel”

INTERJÚ TEGYEI ZOLTÁN CSEMBALÓMŰVÉSSZEL Gyerekkorában egy CD-t hallgatva ragadta meg a csembaló furcsa ciripelése, és rögtön érezte, ezzel a hangzással kezdenie kell valamit. Tegyei Zoltán csembalóművésszel beszélgettünk eddigi pályájáról és arról, mi köze van Edisonnak a művészi útkereséshez, Wagnernek a barokk zenéhez és a számozott basszusnak a titkosíráshoz.

„Testünk akkor is van, ha komolyzenét hallgatunk”

INTERJÚ Furcsa koncerthelyszínek, szabadon mozgó, táncoló közönség, különböző művészeti ágak összekapcsolása – mindez nem szokványos a régizene világában. Hogyan lehet összeegyeztetni a határok feszegetését és a művészi alázatot? A Recurring Company két tagját, Haraszti Dóra blockflöteművészt és Edőcs Fanni csembalóművészt kérdeztük könyvtárunkban tartandó koncertjük előtt.

A szomorúság öröme

Nehéz megmagyarázni, miért ad örömet a szomorú zene, tegnap este könyvtárunk Fogadótermében mindenesetre megtapasztalhattuk ezt a paradoxont. Szászvárosi Sándor (viola da gamba) és Nagy Csaba (lant) szinte lelki gyakorlathoz hasonló koncertjét vastapssal fogadta a termet teljesen megtöltő közönség.

„Ha csak szinten akarok maradni, akkor süllyedek”

INTERJÚ SZÁSZVÁROSI SÁNDOR VIOLA DA GAMBA-MŰVÉSSZEL A melankóliáról, a könnyek öröméről, a halk zene fortissimójáról beszélgettünk könyvtárunkban tartandó koncertje előtt Szászvárosi Sándor gambaművésszel, a hazai gambaoktatás megteremtőjével, a Hungaroton gambaszólistájával. Szóba került az is, miért csodálkozik a közönség a koncertjein az első percekben, miért nagyon nehéz a hangszerével felvételt készíteni, és miért tanítja növendékeit improvizálni egy 16. századi gambaiskolából.

Gardiner kézjegye

Az egyik legjelentősebb Bach-kutatóként és előadóként tartják számon korunk barokk zenei specialistáját, Sir John Eliot Gardinert. A neves karmester nemcsak írói munkásságával emelkedik ki dirigens-kortársai közül, 2014 óta ő a lipcsei Bach Archívum vezetője is.