opera címkéhez tartozó bejegyzések

Médeia a zenetörténetben

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez  fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben.

Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett mégis a legdöbbenetesebb nőalak éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia. Médeia figurája évszázadokon keresztül kedvelt és visszatérő témája volt az irodalomnak, a festészetnek és a zeneművészetnek egyaránt.

Médeia kolkhiszi varázslónő, aki hazájában megöli öccsét, csak hogy Iászont, az aranygyapjúért küzdő szépséges argonautát követhesse Korinthoszba. Iászon nem sokkal később elhagyni készül őt és két fiát Kreon leányáért, Glaukéért. Médeia borzalmas bosszút eszel ki: el fogja pusztítani a szép királylányt és apját, s hogy férjének mindennél nagyobb szenvedést okozzon, saját gyermekeit is. Médeia gyönyörű peploszt küld a királylánynak, előtte azonban szörnyű méreggel itatta át a finom kelmét. Palotája termeiben pedig leszúrja két kicsiny gyermekét…

A zenetörténetben Cavalli, Mayr, Cherubini és Charpentier Médeia című operáit ihlette a görög mitológia leghíresebb varázslónője.

A témához kapcsolódó, kölcsönözhető kiadványainkat ajánljuk szíves figyelmükbe!

B. G.

Fotóalbum

Reklámok