Norman Lebrecht címkéhez tartozó bejegyzések

Norman Lebrecht: Maestro!

Norman Lebrecht világhírű brit zenekritikus karmesterekről írt könyve 1991-es megjelenésekor alaposan felkavarta a komolyzene világának békés vizeit. Sokan vetették a szerző szemére, hogy szentségtörő módon mutatja be az istenített maestrók gyarlóságát.

A könyv kiemelkedő példányszámban fogyott világszerte. A botránykő-jelleg mellett sokan észrevették azt is, hogy Lebrecht hatalmas információmennyiséget megmozgatva, szellemesen és alapvetően meggyőzően elemzi a karmesterség társadalmi-kulturális jelenségét. „Könyvem célja megvizsgálni a karmesterek hatalmának eredetét és természetét, valamint hatását hivatásuk jelenlegi hanyatlására” – írja a szerző, és akkurátusan el is végzi a maga elé állított feladatot. Könnyen emészthető, anekdotikus stílusban, de mély témaismerettel veszi végig a nagy karmesterek munkamódszereit, egyéniségét Hans von Bülow-tól Toscaninin át Karajanig és napjaink sztárjaiig. A karmestereket vezetői stílusuk szerint kimondva-kimondatlanul elhelyezi valahol a diktátor-demokrata skálán: az egyik végponton mondjuk Karajannal, a másikon Neville Marrinerrel.

Vitriolos stílusban mesél

Lebrecht inkább vitriolos stílusban mesél, ritkán formál nyíltan véleményt, mégis kiolvasható könyvéből, hogy nem tartja jónak a karmesterek sztárolását. Szerinte inkább a szerző szándékait és a közönséget kellene jobban tisztelni, valamint hiteles zenekritikusokra és a komolyzenei élet állami támogatására volna szükség.

Akár túlzásnak tartjuk szerző mítoszromboló hevületét, akár egyetértünk vele, mindenképp érdemes elolvasni a könyvet, untatni biztosan nem fog!

SCHALK
FOTÓ: FSZEK A hét könyve – fotógaléria
A könyv megtalálható könyvtárunk gyűjteményében.
Norman Lebrecht: Maestro! A karmestermítosz
Európa, 2014.

 

Reklámok

Nyári top 7 – könnyű és fajsúlyos

Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor a kéthetes üdülés első napján döbbenünk rá, hogy a gyerek úszógumija és a szúnyogriasztó spray ugyan nem maradt otthon, viszont elfelejtettünk gondoskodni a nyaralás hosszú, cseppfolyós óráit tartalommal kitöltő kultúrjavakról. Hogy senki ne kerüljön ilyen csüggesztő helyzetbe, nyári olvasni- és hallgatnivalókat ajánlunk könyvtárunk gyűjteményéből. A dokumentumok ezen a héten még kölcsönözhetők, és csak augusztusban kell őket visszahozni vagy meghosszabbítani!

A nyári kultúrafogyasztással kapcsolatban alapvetően két – merőben ellentétes – stratégia ismert. A „könnyű nyári olvasmány” elv szerint kánikulában nem fog az agyunk, ezért kár is terhelni magunkat fajsúlyos tartalmakkal. A „végre van időm” elv szerint viszont éppen nyáron kell elővenni a több száz oldalas könyveket, az összpontosítást igénylő munkákat, mert ilyenkor tényleg van időnk, és a munka mókuskerekének zakatolása sem vonja el a figyelmünket. Mi most mindkét elvet egyszerre követjük: három „könnyű” és három „fajsúlyos” munkát javaslunk a nyárra, plusz egy ráadást. Íme a Zenei Gyűjtemény nyári Top 7-es ajánlata! 

 

1. Norman Lebrecht: A komolyzene anekdotakincse  („könnyű nyári olvasmány”)

Aki a világhírű szerzőt, Norman Lebrechtet korábbi, a karmestermítoszról és a zenei menedzserekről szóló gondolatébresztő munkái alapján ismeri, talán meglepődik, ugyanis ez a könyv mindenekelőtt remek mulatság. Arezzói Guidótól Pierre Boulezig tart a zeneszerzők sora, akikről humoros, mosolyogtató, gyakran mégis önmagukon túlmutató sztorikat olvashatunk a kötetben. A szerző célja saját szavai szerint az, hogy emberi arcot adjon egy évezred zenéjének – a megvalósítás remekül sikerült!

 

2. Szergej Prokofjev: Önéletrajz („fajsúlyos nyári olvasmány”)

E hétszáz oldalas önéletírás terjedelme talán riasztónak tűnik, de nincs ok aggódni: Prokofjev egyénisége, gondolkodásmódja, a könyvben gazdagon életre kelő korabeli világ pillanatok alatt beszippantja az olvasót. Fantasztikus élmény rálátni a 20. század egyik nagy zeneszerző-zsenijének gyermekkorára és tanulóéveire, a kreativitás genezisére. A könyv nemcsak kordokumentum, hanem a zenei ismeretek tárháza is. A végére érve igazán sajnálni fogjuk, hogy Prokofjev nagyszabású önéletírói vállalkozása nem jut tovább a szerző ifjúkoránál.

 

3. Régi slágerek ma is divatban („könnyű nyári kotta”)

Egy-egy baráti bulit, nyári grillpartit remekül feldobhat egy jól megválasztott retró dal. Aki szívesen előadna, énekelne ilyesmit, annak, érdemes kikölcsönöznie gyűjteményünkből a  Régi slágerek ma is divatban című sorozat valamelyik füzetét – bennük olyan legendás szerzeményekkel, mint Az első villamos, Ha legközelebb látlak, Homok a szélben… és a sor hosszan folytatható. Az énekszólamot tartalmazó kottakép áttekinthető, a kíséretet (gitár, zongora stb.) akkordjelzések mutatják. A kiadványok tartalmát számokra lebontva feldolgoztuk, ezért ha valaki egy bizonyos slágert keres, online katalógusunkat használva elég a cím mezőbe beírni a sláger címét.

 

4. Csajkovszkij D-dúr hegedűverseny („fajsúlyos nyári kotta”)

Csajkovszkij hegedűversenye a romantikus hegedűrepertoár egyik alapműve, amely 1881-es bécsi premierje óta a hangversenytermek leggyakrabban játszott „csatalovainak” egyike. Virtuóz technika mellett nagy kifejezőkészséget, zenei intelligenciát kíván a hegedűs szólistától: elsajátítása és interpretációja bárki számára kihívás. Ha valaki szeretné ezen a nyáron megtanulni a művet, feltétlenül a Henle Urtext (vagyis kritikailag gondozott) kiadásából tegye. A kottakép gyönyörűen áttekinthető, remek a bevezető tanulmány, és biztosak lehetünk benne, hogy a ma ismert legpontosabb zenei szöveget kapjuk.

 

5 Getz/Gilberto („könnyű nyári dzsessz”)

Minden idők egyik legnagyobb példányszámban eladott dzsesszalbumán Stan Getz bársonypuha szaxofonhangja mellett a gitáros/énekes Joao Gilberto és a zeneszerző/zongorista Antonio Carlos Jobim teremt utánozhatatlan bossa nova-hangulatot. De ne feledkezzünk el Astrud Gilbertóról sem, aki ezen a lemezen debütált énekesként és lett világszerte népszerű – a The Girl from Ipanema című varázslatos tracknek köszönhetően. Ennek a jazztörténeti jelentőségű albumnak az értékét növeli a hangtechnikailag kiváló, intim, kristálytiszta felvétel. Jól behűtött rozébor kortyolgatását ajánljuk ehhez a zenéhez, és nem álljuk meg, hogy ne idézzük az allmusic.com véleményét a lemezről: „Beyond essential”, azaz “Több mint nélkülözhetetlen”!

 

6. Rameau: Castor és Pollux („fajsúlyos nyári opera”)

A francia barokk zene óriása, Jean-Philippe Rameau számos operája közül a Castor és Pollux az egyik legimpozánsabb. Ez az ötfelvonásos „tragedie en musique” ellentmondásos recepciótörténettel bír: 1737-es bemutatója nem volt igazán sikeres, de átdolgozott verziójának 1754-es premierje már meghódította a közönséget, és a művet azóta is a szerző legjobb operái között tartják számon. Könyvtárunk CD-újdonsága egy 2015-ben készült felvétel a francia Pygmalion zenekar előadásában Raphael Pichon vezényletével. Az angol The Telegraph kritikusa szerint az előadás „pontos, kifinomult és szellős, a francia énekesek ösztönösen értik Rameau ritmikai szótárát, dikciójuk élvezetesen tiszta”. A Harmonia Mundi dupla CD-s kiadványa teljes szövegkönyvvel és bevezető tanulmánnyal teszi könnyebben befogadhatóvá a mitológiai történetet feldolgozó operát.

 

 +1 ráadáskönyv:  Jeroen de Valk: Chet Baker, a lírai hangú jazztrombitás

Chet Baker a jazztörténet egyik nagy ikonja, a lírai trombitatónus koronázatlan királya, aki melodikus improvizációival, holdfényes trombita- és énekhangjával tett szert elkötelezett rajongótáborra. Technikailag nem volt kifejezetten virtuóz játékos, nem jellemzők rá a sztratoszféráig hatoló magas hangok, előadásmódjának őszintesége, színessége, érzelmi telítettsége viszont párját ritkítja. Sok nagy dzsessz-zenészhez hasonlóan nehéz, tragikus élete volt – mindvégig a drogok árnyékában. Pályájának utolsó szakaszában leginkább európai kis klubokban lépett fel, és számos felvételt készített. Jeroe de Valk izgalmas, új kiadásban megjelent életrajza ezeket az éveket állítja a középpontba. A kötet nagy értéke az informatív, könnyed stílus mellett egy komplett Chet Baker-diszkográfia.

SCHALK
FOTÓ: FSZEK