női zeneszerzők címkéhez tartozó bejegyzések

Zeneszerző nők, élményadó énekesek

Ki tudna felsorolni tíz női zeneszerzőt? És ötöt? Valljuk be őszintén, nagyon kevesen. A legjobb értelemben vett ismeretterjesztésre is vállalkoztak tegnap este szalonunkban a Zeneakadémia oratórium és dalének szakos hallgatói, amikor műsorukat kizárólag zeneszerző nők dalaiból állították össze. A művészeket zsúfolásig megtelt terem, az előadást vastaps fogadta.

A koncert nagyszerű hangulata legalább annyira köszönhető volt a lényegében csupa ritkaságot tartalmazó műsor tudatos összeállításának, mint az énekesek – Békefi Edina, Dálnoky Annamária, Farkas András, Javorková Ildikó, Szentes Anna és Tatai Nóra – produkciójának. Mindegyikük önálló előadó-egyéniségnek mutatkozott ezen az estén, nemcsak az egyes dalok stílusához, tartalmához illő, hatásos interpretációval rukkoltak elő, hanem egyéni művészi karakterüket is megmutatták. Ki színpadiasan, ki sugárzó mosollyal, ki visszafogottan állt a közönség elé – de mindenki önmaga volt.

Farkas András, Szentes Anna, Dálnoky Annamária, Szabó Ferenc János, Tatai Nóra, Javorková Ildikó, Békefi Edina

A preromantikától napjainkig keletkezett dalokat logikus műsorrendben, több tematikus blokkban hallhattuk. Öröm volt rácsodálkozni néhány meglepő dalműre, például Maria Malibran, a 19. század egyik első női énekes sztárjának Rataplan című dalára Szentes Anna előadásában, ami nyelvi-zenei eszközökkel egy pergődob hangzását imitálta.

Szentes Anna

Emlékezetes marad Rebecca Clarke The Aspidistra című, ironikus dala is Békefi Edina tolmácsolásában, amelynek egy szobanövény a címadója, vagy a kortárs, kifejezetten női témákkal foglalkozó szerző, Libby Larsen egy dala a VIII. Henrik feleségeinek utolsó szavait feldolgozó (!) ciklusból, amit Tatai Nóra énekelt.

Békefi Edina

A közönség soraiban foglalt helyet és nagy tapsot kapott Megyeri Krisztina zeneszerző, akinek Felhő című, emlékezetesen lírai dalát szintén Tatai Nóra énekelte ősbemutató keretében. Nagyon szép előadásokat hallhattunk Dálnoky Annamáriától (pl. Clara Schumann Das ist ein Tag…) és Jávorková Ildikótól is, aki többek között a nálunk alig ismert amerikai szerző, Amy Beach dalaiból válogatott.

Megyeri Krisztina, Szabó Ferenc János, Tatai Nóra

A sok hölgy között üdítő ellenpont volt, és nagyszerűen helytállt Farkas András tenor (pl Kodály Emma: Huszárnóta). Az összes előadót egyszerre felvonultató, utolsó műsorszámot követően (Brahms-Viardot: Zigaunerlied) hatalmas taps köszöntötte az énekeseket. A koncert után a közönségből sokan még egy ideig szalonunkban maradtak, hogy megbeszéljék az élményt vagy egy-két szót váltsanak a művészekkel.

Az este különleges hangulatához nagyban hozzájárult Szabó Ferenc János zongoraművész, a Zeneakadémia ének tanszékének oktatója is. Nemcsak kiváló zongorakíséretről gondoskodott, hanem műsorvezetőként érdekes és tanulságos háttérinformációkkal is szolgált az egyes művek szerzőiről, a dalok keletkezési körülményeiről. Köszönjük a páratlan estét minden előadónak!

Szabó Ferenc János

A program az Ifjú tehetségek a zenei gyűjteményben sorozat része volt.

SCH-

Fotóalbum

Reklámok

Mert nem csak az urak komponáltak…

Női zeneszerzők dalai csendülnek fel június 26-án este 18 órától szalonunkban  a Zeneakadémia énekes hallgatóinak előadásában. A nagyon érdekesnek ígérkező koncert előtt kedvcsinálóként felvillantjuk, milyen szerepet játszottak a női komponisták a zenetörténetben, és a témához kapcsolódó, kölcsönözhető dokmentumaink közül ajánlunk néhányat.

„Mikor Ethel Smyth Antonius és Cleopátra (1890) című hősies, rezes nyitánya befejeződött és a zeneszerzőt kihívták a pódiumra, a közönség megdöbbent, hogy mindezt a hatalmas hangzavart egy nő csinálta.” (George Bernard Shaw)
 

Sokáig élt a feltételezés, hogy a nők nem értenek a zeneszerzéshez, mivel nincs meg az alkotáshoz szükséges képességük, érzékük. A 18. századig a nők mint zeneszerzők abszolút nem voltak jelen a köztudatban, ennek okait az akkori társadalmi körülményekben kereshetjük. Kiváltságos helyzetben volt viszont az a nő, aki zenekedvelő vagy arisztokrata családba született, mint például a szakrális jellegű kompozícióiról ismert Bingeni Szent Hildegárd (1098-1179) vagy Isabella Leonarda (1620-1704) olasz zeneszerzőnő.

A női komponisták listája egyáltalán nem mondható szegényesnek e korai századokban, hiszen olyan kiváló alkotók neveit jegyzi a zenetörténet, mint például Francesca Caccini (1587-1640), Barbara Strozzi (1619–1677), Anna Amalia weimari hercegnő (1739-1807), Wilhelmine von Bayreuth (1709-1758), Emilie Mayer (1812-1883) és Louise Farrenc (1804-1875) vagy Mel Bonis (1858-1937). A 18-19. században ellenben nehezen volt elképzelhető, hogy egy nő professzionális zenei képzésben vegyen részt konzervatóriumokban vagy egyetemeken. A női zenélés terepe szinte kizárólag az otthon, a szalon volt, ahonnan – lássuk be – bizony nem könnyű bekerülni a zenetörténelem nagykönyvébe…

CD-k Rebecca Clarke, Alma Mahler, Pauline Viardot és Kodály Emma műveivel

A 19. század második felében aztán némileg enyhülni látszott a női zeneszerzőkkel szembeni idegenkedés, de valódi áttörést még a 20. század sem hozott, holott más művészeti ágakban a nőknek többé-kevésbé sikerült létjogosultságot nyerniük. Alma Mahler, Clara Schumann (Robert Schumann felesége), Fanny Hensel (Felix Mendelssohn-Bartholdy testvére) eredetileg csupán férjük-rokonuk révén keltették fel a zenetörténészek érdeklődését, és csak lassan terelődött a figyelem saját alkotó tevékenységükre.

Fanny Mendelssohn (Fanny Hensel)

Németországban már több mint huszonöt éve működik egy kiadó, amely – egyedül az egész világon – kizárólag női komponisták műveinek megjelentetésével, illetve női szerzőkről szóló szakirodalom kiadásával foglalkozik. A Furore Verlag fennállása negyed százada alatt 150 zeneszerzőnő több mint 1000 művét hozta nyilvánosságra, amivel jelentősen hozzájárult az előítéletek lebontásához.

E témához kapcsolódó, fényképeinken látható dokumentumainkat ajánljuk most szíves figyelmükbe!

A koncerttel kapcsolatos információk és részletes műsor: Facebook-esemény

B. G.

Fotóalbum