Fotógalériánkban legújabb zenei könyveinket ajánljuk. A képeken látható könyvek már kölcsönözhetők gyűjteményünkből. 🙂
SCH-
FOTÓ: FSZEK
Reklámok
Könyvújdonság címkéhez tartozó bejegyzések
Az állatok farsangja
Camille Saint-Saëns francia zeneszerző 1886-ban, nagyobb munkák szünetében, kedvtelésből komponálta Az állatok farsangja című, tréfás zenei fantáziát. A különféle állatokat a zene eszközeivel megfestő darab mára a komponista egyik legismertebb munkájává vált, noha ő maga nem tartotta sokra. Most e könnyed zeneműhöz kapcsolódó, kölcsönözhető újdonságainkat ajánljunk könyvtárunk gyűjteményéből.
A párizsi Durand kiadónak címzett levelében Saint-Saëns mentegetőzve írta, hogy bár javában harmadik szimfóniáján kellene dolgoznia, Az állatok farsangja annyira szórakoztató, hogy muszáj befejeznie. A 14 tételes, két zongorára és kamarazenekarra komponált szvitet a zeneszerző nem sorolta komoly munkái közé, csupán önmaga, barátai és tanítványai mulattatására szánta. Végrendeletében ezért ki is kötötte, hogy a darab csak halála után publikálható. Néhány házi koncerttől eltekintve – amelyek egyikén a hallgatóság tagjai között volt Liszt Ferenc is – Saint-Saëns életében nem is játszották a művet, csak 1922-ben tartották meg első nyilvános bemutatóját. Az állatok farsangja fanyar zenei karikatúrákkal mutatja be többek között az oroszlánt, a teknőst, az elefántot, az öszvért, sőt, a zongorista nevű „állatfajt” is, és számos humoros zenei idézetet tartalmaz. A darab mára Saint-Saëns egyik legismertebb művévé vált, amely különösen alkalmas arra, hogy megismertesse, megszerettesse a gyerekekkel a komolyzene világát.
A „Karneval der Tiere” című csodaszép német kiadvány egyszerre kotta és képeskönyv, amit örömmel forgathat minden zongorázni tanuló gyerek. Három részből áll, előbb egy verses mesében elevenedik meg az állatok világa, majd következnek az Állatok farsangja motívumai alapján írt kis előadási darabok zongorára, végül egy fiktív Saint-Saëns levél közvetíti a zeneművel és szerzőjével kapcsolatos ismereteket, érdekességeket. A zenei átdolgozás Michael Rüggeberg munkája, az illlusztrációkat Julia Mewes készítette, a német szöveget Albrecht Trebies írta.
Nem kell szomorkodniuk azoknak a gyerekeknek sem, akik inkább egy hasonló magyar nyelvű kiadványt szeretnének kézbe venni. Nekik, illetve szüleiknek ajánljuk Fodor Veronika Az állatok farsangja című mesekönyvét.
A szerző a zenedarab alapján írt egy kedves, „állati” történetet, amit Igor Lazin mosolyt fakasztó, pompás rajzai illusztrálnak. A Holnap Kiadó gondozásában megjelent, nagyon szép kiadvány tartalmaz egy rövid bevezetőt is a zeneműről, illetve mellékletként egy CD-t is, amelyen a teljes darab megtalálható.
SCH-
Adornóról beszélgettünk
Theodor W. Adorno sokat vitatott, magyarul nemrég megjelent zeneelméleti munkáját, Az új zene filozófiáját mutatta be tegnap este szalonunkban Ignácz Ádám, a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője és Csobó Péter György zeneesztéta, fordító. A beszélgetésből kirajzolódtak Adorno, „az utolsó nagy modernista” Hegelig, Marxig visszanyúló társadalomkritikai gondolkodásának fő vonalai. Képet kaptunk a német filozófus könyvének alapgondolatáról, amely szerint Schönberg és Sztravinszkij poláris ellentétbe állításával kimutatható, hogy az „igazi” művészetben kendőzetlenül jelenik meg a társadalmi igazság, míg a regresszív, a hatalmi viszonyokat kiszolgáló alkotásokban a világ valódi állapota ellepleződik.
A beszélgetésen kimondva-kimondatlanul végigvonult a kérdés: mitől lehet Adorno könyve érdekes ma, amikor a „tömegművészetet” a „magas művészettel” radikálisan szembeállító gondolkodását meghaladottnak véljük, sőt a szerző elitista attitűdje, egyes kinyilatkoztatásszerű mondatai akár bosszantónak tűnhetnek. Mint Csobó Péter György felhívta rá a figyelmet: ha a mai (zene)filozófia vitatkozik is Adornóval, nem vitatható könyvének történeti és módszertani értéke – az, hogy megnyitotta a zenéről való gondolkodás számára a társadalmi dimenziót. A jelenlévők számos kérdést tettek föl, így derült ki például, hogy a könyv magyar kiadására valószínűleg azért kellett 1949-től mostanáig várni, mert a szöveg kivételesen nehéz feladat elé állít bármely fordítót. Hozzájárulhatott a késedelmes megjelenéshez az is, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekben Adorno nem tűnt eléggé marxistának, utána pedig talán túlságosan is annak látszott. Csobó Péter György mindenesetre hangsúlyozta, hogy Adorno ebben a könyvében is mély, rendkívül dialektikus gondolkodónak bizonyul, akitől távol áll minden leegyszerűsítés, vulgármarxizmus.
Az este során Ignácz Ádám ismertette a Rózsavölgyi és Társa többirányú zenei szakkönyvkiadási tevékenységét, megemlítve, hogy már kapható kiadásukban Adorno Mahlerről írott munkája is: Mahler, egy zenei fiziognómia. Egyik Adorno-könyv sem könnyű olvasmány, de – éppen az igényes és sikeres fordításoknak köszönhetően – minden zeneelméleti, filozófiai érdeklődésű olvasó számára befogadhatók. Az új zene filozófiája már kikölcsönözhető a Zenei Gyűjteményből. A beszélgetés az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete szakmai napjának programjába illeszkedett, de minden érdeklődő olvasónk számára nyitott volt. Köszönjük az inspiráló estét, a közös (el)gondolkodás lehetőségét minden résztvevőnek!
SCH-
