Koncertajánló címkéhez tartozó bejegyzések

Időutazás a reneszánszba – a Musica Rediviva kamaraegyüttes koncertje

A Musica Rediviva kamaraegyüttes zenei időutazásra hívja a zenebarátokat szeptember 15-én, szombaton délután 15 órától a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának fogadótermében (Budapest VIII., Reviczky utca 1.)

A koncerten a négytagú formáció  ̶   Lévai Zsuzsa, Lévai Gábor, L. Köbe Antal, Szak Cecilia  ̶  korhű hangszereken, történelmi jelmezben szólaltatja meg a reneszánsz kor muzsikáját. Többek közt Josquin des Prés, John Dowland kompozícióit hallhatjuk, de elutazunk Mátyás király udvarába is, valamint felvidéki magyar táncok csendülnek föl a Vietorisz-kódexből (a részletes műsort lásd lentebb).A zenetörténetnek ez az egyedülállóan szép része, valamint a korabeli hangszerek (lant, viola da gamba, viola da braccio, reneszánsz trombita) különleges élményt ígérnek.

A Musica Rediviva tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végeztek, számos hangfelvételük jelent meg, előadóként bejárták a világot Japántól Új-Zélandig. Az évek során elmélyítették régizenei tudásukat: olyan neves előadók nemzetközi mesterkurzusain vettek részt, mint Czidra László, Rainer Zipperling, René Clemencic. A koncert a Kulturális Örökség Európai Éve alkalmából a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének szervezésében valósul meg. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a bandoli@fszek.hu e-mail- címen, a 411-5011-es telefonszámon vagy személyesen, a könyvtár aulájában található központi információs pultnál lehet.

SCH-

 

Időutazás a reneszánszba – a Musica Rediviva kamaraegyüttes koncertje
szeptember 15. (szombat) 15 óra
FSZEK Központi Könyvtár
Budapest VIII., Reviczky utca 1.

Műsor
– A reneszánsz hajnala: Neidhart von Reuenthal, Francesco Landini szerzeményei

– Németalföldi és angol mesterek: Josquin des Prés, John Dowland kompozíciói
– Olasz és francia reneszánsz zene: Giacomo Gastoldi, Thoinot Arbeau művei
– A lengyel királyi udvar muzsikája: Wacław z Szamotuł, Mikołaj Radomski szerzeményei
– Budavár zenéje Mátyás király idején: Adrian Willaert és Thomas Stoltzer, a „magyar udvar muzsikusa” darabjai
– Felvidéki magyar táncok a Vietorisz-kódexből

Közreműködik a Musica Rediviva kamaraegyüttes korhű jelmezben és történelmi hangszerekkel:
Lévai Zsuzsa
(lant, viola da braccio)

L. Köbe Antal (alt és tenor viola da gamba)
Szak Cecilia (lant, diszkant és tenor viola da gamba)
Lévai Gábor (reneszánsz trombita, ütőhangszerek)

 

Reklámok

Mert nem csak az urak komponáltak…

Női zeneszerzők dalai csendülnek fel június 26-án este 18 órától szalonunkban  a Zeneakadémia énekes hallgatóinak előadásában. A nagyon érdekesnek ígérkező koncert előtt kedvcsinálóként felvillantjuk, milyen szerepet játszottak a női komponisták a zenetörténetben, és a témához kapcsolódó, kölcsönözhető dokmentumaink közül ajánlunk néhányat.

„Mikor Ethel Smyth Antonius és Cleopátra (1890) című hősies, rezes nyitánya befejeződött és a zeneszerzőt kihívták a pódiumra, a közönség megdöbbent, hogy mindezt a hatalmas hangzavart egy nő csinálta.” (George Bernard Shaw)
 

Sokáig élt a feltételezés, hogy a nők nem értenek a zeneszerzéshez, mivel nincs meg az alkotáshoz szükséges képességük, érzékük. A 18. századig a nők mint zeneszerzők abszolút nem voltak jelen a köztudatban, ennek okait az akkori társadalmi körülményekben kereshetjük. Kiváltságos helyzetben volt viszont az a nő, aki zenekedvelő vagy arisztokrata családba született, mint például a szakrális jellegű kompozícióiról ismert Bingeni Szent Hildegárd (1098-1179) vagy Isabella Leonarda (1620-1704) olasz zeneszerzőnő.

A női komponisták listája egyáltalán nem mondható szegényesnek e korai századokban, hiszen olyan kiváló alkotók neveit jegyzi a zenetörténet, mint például Francesca Caccini (1587-1640), Barbara Strozzi (1619–1677), Anna Amalia weimari hercegnő (1739-1807), Wilhelmine von Bayreuth (1709-1758), Emilie Mayer (1812-1883) és Louise Farrenc (1804-1875) vagy Mel Bonis (1858-1937). A 18-19. században ellenben nehezen volt elképzelhető, hogy egy nő professzionális zenei képzésben vegyen részt konzervatóriumokban vagy egyetemeken. A női zenélés terepe szinte kizárólag az otthon, a szalon volt, ahonnan – lássuk be – bizony nem könnyű bekerülni a zenetörténelem nagykönyvébe…

CD-k Rebecca Clarke, Alma Mahler, Pauline Viardot és Kodály Emma műveivel

A 19. század második felében aztán némileg enyhülni látszott a női zeneszerzőkkel szembeni idegenkedés, de valódi áttörést még a 20. század sem hozott, holott más művészeti ágakban a nőknek többé-kevésbé sikerült létjogosultságot nyerniük. Alma Mahler, Clara Schumann (Robert Schumann felesége), Fanny Hensel (Felix Mendelssohn-Bartholdy testvére) eredetileg csupán férjük-rokonuk révén keltették fel a zenetörténészek érdeklődését, és csak lassan terelődött a figyelem saját alkotó tevékenységükre.

Fanny Mendelssohn (Fanny Hensel)

Németországban már több mint huszonöt éve működik egy kiadó, amely – egyedül az egész világon – kizárólag női komponisták műveinek megjelentetésével, illetve női szerzőkről szóló szakirodalom kiadásával foglalkozik. A Furore Verlag fennállása negyed százada alatt 150 zeneszerzőnő több mint 1000 művét hozta nyilvánosságra, amivel jelentősen hozzájárult az előítéletek lebontásához.

E témához kapcsolódó, fényképeinken látható dokumentumainkat ajánljuk most szíves figyelmükbe!

A koncerttel kapcsolatos információk és részletes műsor: Facebook-esemény

B. G.

Fotóalbum

„A kortárs mű előadója berepülő pilóta”

BESZÉLGETÉS MADARÁSZ IVÁNNAL

A Magyar Rádió Gyermekkórusa ad koncertet szalonunkban május 30-án a kortárs zenét népszerűsítő Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű sorozatunkban. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világsikerű együttes hangversenye előtt kedvcsinálóként  az este házigazdájával, Madarász Iván Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel beszélgettünk. 

A kortárs zenét népszerűsítő koncertsorozat, amelynek Ön állandó házigazdája, egy 19. századi szalonban kapott helyet… Nem ellentmondás ez egy kicsit?

Nem, sőt, a sorozat helyszíne végtelenül inspiráló, két okból is. Az egyik, hogy a Zenei Gyűjtemény a teljes zenetörténetre kiterjedő kollekciója miatt évezredes hagyományt sugall, amelybe a mai zene beleilleszkedik, azt folytatja. A sorozat alapvetően a kortárs magyar zenére fókuszál, de a zenetörténet kontinuitása miatt mindig megjelenik a koncerteken a hagyomány is. Az inspiráció másik oka a nagyon szép terem, amelynek stílusa ugyan látszólag ütközik a kortárs zenével, de valójában nem ellentmond annak, hanem – zenei kifejezéssel élve – ellenpontként van jelen. A jó zene mindenütt jól érzi magát, egy szép terem szivesen fogad magába más szépet is.

Eddig főleg hangszeres előadók mutatkoztak be a sorozatban. Miért tartotta fontosnak, hogy ezúttal a Magyar Rádió Gyermekkórusa álljon a közönség elé?

A sorozatot igyekszem úgy szerkeszteni, hogy a magyar zenei élet legkiválóbb művészei legyenek a vendégek, akár hangszeresek, akár énekesek. A Magyar Rádió Gyermekkórusa hosszú évtizedek óta meghatározó együttes, jól illeszkedik a sorozatba. Fontosnak tartom, hogy ez a nagyszerű  kórus kisebb előadóterekben is fellépjen, ahol igazán testközelből lehet hallani. Olyan ez, mint egy színházi stúdióelőadás, ahol nincsen árok az előadók és a közönség között. Másrészt úgy érzem, van igény a társas éneklés és egyáltalán az emberi hang iránt.

Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár, a koncert házigazdája (Fotó: artisjus.hu Nagyillés Szilárd)

A gyerekek vagy a felnőttek nyitottabbak a kortárs zenére?

Ami a felnőtteket illeti:  egyéne válogatja.  A kortárs zene befogadásához szükséges lehet a lélek bizonyos hangoltsága: egyfajta merészség,  a járt utat a járatlanért elhagyás bátorsága.  A kalandra nyitottság előadói oldalról is fontos, mert a kortárs mű bemutatója tulajdonképpen berepülő pilóta. Beethoven előadásakor létezik egy kitaposott  ösvény, a mai zene esetében  ki  kell alakítani a hagyományt. És visszakapcsolódva a kérdéshez: mivel a gyerekeknek kevesebb zenetörténeti tapasztalatuk van, kevesebb kitaposott ösvényt ismernek, ezért talán a felnőtteknél nagyobb arányban nyitottak az újra.

A  kortárs zeneszerzőkre – legyenek akár magyarok vagy külföldiek – mennyire jellemző, hogy gyermekkarra írjanak műveket?

A magyar repertoár szerencsére nagyon gazdag ilyen darabokban. Hogy a zeneszerzők közül ki az, aki ilyen művet komponál, az már hajlam kérdése, attól is függ, kinek hogyan alakul a pályája.

Az Ön életművében van kifejezetten gyermekkara komponált mű? Esetleg tervezi, hogy ilyet írjon?

Akad ilyen művem, bár a szerzői életpályám úgy alakult, hogy ez nem jellemző.  Ebben a percben nem is tervezek ilyen darabot, de a jövő persze alakulhat másként.

A Magyar Rádió Gyermekkórusa (Fotó: Wikimedia Commons – Thaler Tamás)

Mennyire hálás vagy éppen hálátlan feladat ma Magyarországon a kortárs zene népszerűsítése?

A magyar zenei ízlés elképesztően konzervatív: máig a 18-19. század zenéje, azon belül is a német zene határozza meg. Vagyis a zenei érdeklődés területe nálunk sokkal szűkebb, mint akár az irodalmi érdeklődésé. Ez nincs mindenütt így: a szomszédos és közeli országokban, akár Prágában, Ljubljanában, pláne Bécsben sokkal nyitottabb zenei ízléssel találkozunk. Egyfelől tehát nincs könnyű helyzetben, aki nálunk a kortárs zene népszerűsítésére vállalkozik, másfelől azonban a személyes tapasztalataim inkább kedvezőek. Akik valamennyire is érdeklődnek a mai zene iránt, azok között könnyű dolgom van, nyitott fülekre találok. Úgy gondolom, nem szabad ráoktrojálni a kortárs zenét senkire, az indíttatásnak, érdeklődésnek belülről kell fakadnia. A zenei ismeretterjesztés olyan, mint a kályha, aki melegségre vágyik, az közelebb jön.

SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD, THALER TAMÁS

Facebook-esemény, részletes műsor
Fotóalbum

 

„Inspiráló, hogy mi teremthetünk előadói hagyományt”

BESZÉLGETÉS DR. MATOS LÁSZLÓVAL

A Magyar Rádió Gyermekkórusa ad koncertet szalonunkban május 30-án a kortárs zenét népszerűsítő Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű sorozatunkban. A világjáró és világszerte ünnepelt együttes változatos műsorában a kortárs darabok mellett Kodály-művek is szerepelnek majd. A különleges koncert előtt kedvcsinálóként a gyermekkórus karnagyával, dr. Matos Lászlóval beszélgettünk.

A Magyar Rádió Gyermekkórusa az ország egyik legismertebb és legelismertebb kórusa. Gondot okoz-e az utánpótlás vagy inkább a túljelentkezéssel kell megküzdeniük?

Alapvetően szerencsére nincs gond az utánpótlással. Évről évre 25-30 fős első évfolyamot indítunk, továbbá a magasabb évfolyamokba is veszünk fel gyermekeket, az idén összesen 22 főt. A Magyar Rádió Gyermekkórusa jelenlegi taglétszáma – az elsőtől a nyolcadik osztályosokig terjedően – 200 fölött van.

Mekkora szerep jut a kortárs műveknek a gyermekkórus repertoárjában?

A Magyar Rádió Gyermekkórusa alapítása óta kiemelt feladatának tekinti a kortárs művek bemutatását, repertoáron tartását. Ez az elmúlt években is így volt: nem fordult elő olyan évad, amikor legalább két ősbemutatót ne tartottunk volna, emellett folyamatosan éneklünk XX-XXI. századi – leginkább magyar – műveket.

A gyerekek mennyire nyitottak a mai darabokra, szeretik-e a kortárs zenét? És a közönség?

Mind a gyermekek, mind a közönség fogékonyan kezeli a kortárs kórusirodalom darabjait. Természetesen vannak bizonyos stílusjegyek, amelyekkel könnyebben boldogulnak a gyerekek, közelebb áll a világukhoz, de alapvetően szívesen dolgozunk ezekkel az alkotásokkal.

Születik-e elég megfelelő kortárs – magyar vagy akár külföldi – kórusmű, bőven tudnak-e válogatni a darabok közül?

Igen, évről évre bőségesen válogathatunk a jobbnál jobb kortárs zeneművek közül.

A kórusvezető számára nagyobb kihívást jelent egy mai mű betanítása, mint például egy Kodály-műé vagy más, korábban keletkezett darabé?

Bizonyos szempontból igen. Nincs hagyomány, nincsenek bevett előadói szokások, ezért talán nagyobb a felelősség súlya, gyakran konzultálni kell a szerzővel. Sokszor közösen változtatunk meg egy-egy szerzői instrukciót a hangzás érdekében. Másrészről rendkívül inspiráló, hogy egy ősbemutatóval mi teremthetünk egy adott műhöz előadói hagyományt, irányvonalat.

A kamaszkor gyakran a lázadás és az útkeresés kora a gyerekeknél – kórusvezetőként, pedagógusként tapasztalják ennek az életkornak a nehézségeit?

Természetesen nap mint nap szembesülünk ezekkel a gondokkal. Azonban szeretettel, törődéssel – és természetesen a zenén keresztül – minden problémát meg tudunk oldani. Éppen most érkeztünk haza egy nagysikerű erdélyi turnéról. Fárasztó és egyben erőltetett menetet igényelt mindannyiunk számára, mégis ezek a kamasz gyermekek becsülettel teljesítettek, helytálltak, és képviselték a magyar kultúrát – sokszor erejükön felül is. Mindezek mellett egy-egy kamasz kihágása, lázadó magatartása bőségesen elfér a pedagógiai palettánkon.

SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓK FORRÁSA: FACEBOOK
Facebook-esemény, részletes műsor
Fotóalbum