Hatkor az Ötpacsirtában címkéhez tartozó bejegyzések

Gyermekhangok varázslata

Vastapssal fogadta szalonunk közönsége a Magyar Rádió Gyermekkórusának ma esti, egészen különleges élményt adó koncertjét. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világszerte ünnepelt együttes a legkülönbözőbb karakterű és hangulatú darabokat énekelt, de összefogta a műsort a gyönyörűen, kristálytisztán csengő gyermekhangok varázsa

Kodály-kórusművek mellett főként kortárs magyar alkotások szerepeltek a műsorban, például Halmos László, Fekete Gyula és Decsényi János munkái. Utóbbi két zeneszerező jelen volt a koncerten, az est házigazdája, Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző és dr. Matos László karnagy „hívó szavára” a közönség soraiból léptek elő, nagy taps közepette.

Fekete Gyula és Madarász Iván
Decsényi János, hátul dr. Matos László

Madarász Iván élvezetes, szerteágazó felvezetőjében szót ejtett a gyermekkórusok szerepéről Bach művészetében, és a „gyerekzene” fogalmával kapcsolatban arra jutott, a zenében sem szabad „gügyögni”. A friss koncertélmény hatása alatt mi ehhez csak annyit fűzünk hozzá: bárcsak a felnőttek zenéje lenne mindig olyan igényes, mint a ma este hallott, gyermekkarra komponált darabok! Köszönjük a csodálatos estét a kórusnak, minden résztvevőnek, köztük a zongorán közreműködő Arany Zsuzsannának. Az esemény a Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű, kortárs zenei sorozatunk része volt.

Arany Zsuzsanna a zongoránál

A koncerthez kapcsolódóan ezúttal is ajánlunk néhány kölcsönözhető dokumentumot könyvtárunk gyűjteményéből. Philip Glass amerikai zeneszerző korunk egyik legnagyobb hatású komponistája, akinek 5. szimfóniája a teremtéstől az apokalipszisig festi föl a világ történetét. Az 1999-ben keletkezett mű általunk ajánlott, amerikai kiadású CD-felvétele a Magyar Rádió Gyermekkórusának közreműködésével készült. Karvezetőknek, ének-zene tanároknak lehet igen hasznos egy angol nyelvű kóruspedagógiai kézikönyv, amellyel nemrég gyarapodott gyűjteményünk: The Oxford Handbook of Choral Pedagogy .

A gyermekkórus mai tagjainak kezében elődeik egy hanglemeze

SCH-

Fotóalbum

Reklámok

„A kortárs mű előadója berepülő pilóta”

BESZÉLGETÉS MADARÁSZ IVÁNNAL

A Magyar Rádió Gyermekkórusa ad koncertet szalonunkban május 30-án a kortárs zenét népszerűsítő Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű sorozatunkban. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világsikerű együttes hangversenye előtt kedvcsinálóként  az este házigazdájával, Madarász Iván Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel beszélgettünk. 

A kortárs zenét népszerűsítő koncertsorozat, amelynek Ön állandó házigazdája, egy 19. századi szalonban kapott helyet… Nem ellentmondás ez egy kicsit?

Nem, sőt, a sorozat helyszíne végtelenül inspiráló, két okból is. Az egyik, hogy a Zenei Gyűjtemény a teljes zenetörténetre kiterjedő kollekciója miatt évezredes hagyományt sugall, amelybe a mai zene beleilleszkedik, azt folytatja. A sorozat alapvetően a kortárs magyar zenére fókuszál, de a zenetörténet kontinuitása miatt mindig megjelenik a koncerteken a hagyomány is. Az inspiráció másik oka a nagyon szép terem, amelynek stílusa ugyan látszólag ütközik a kortárs zenével, de valójában nem ellentmond annak, hanem – zenei kifejezéssel élve – ellenpontként van jelen. A jó zene mindenütt jól érzi magát, egy szép terem szivesen fogad magába más szépet is.

Eddig főleg hangszeres előadók mutatkoztak be a sorozatban. Miért tartotta fontosnak, hogy ezúttal a Magyar Rádió Gyermekkórusa álljon a közönség elé?

A sorozatot igyekszem úgy szerkeszteni, hogy a magyar zenei élet legkiválóbb művészei legyenek a vendégek, akár hangszeresek, akár énekesek. A Magyar Rádió Gyermekkórusa hosszú évtizedek óta meghatározó együttes, jól illeszkedik a sorozatba. Fontosnak tartom, hogy ez a nagyszerű  kórus kisebb előadóterekben is fellépjen, ahol igazán testközelből lehet hallani. Olyan ez, mint egy színházi stúdióelőadás, ahol nincsen árok az előadók és a közönség között. Másrészt úgy érzem, van igény a társas éneklés és egyáltalán az emberi hang iránt.

Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár, a koncert házigazdája (Fotó: artisjus.hu Nagyillés Szilárd)

A gyerekek vagy a felnőttek nyitottabbak a kortárs zenére?

Ami a felnőtteket illeti:  egyéne válogatja.  A kortárs zene befogadásához szükséges lehet a lélek bizonyos hangoltsága: egyfajta merészség,  a járt utat a járatlanért elhagyás bátorsága.  A kalandra nyitottság előadói oldalról is fontos, mert a kortárs mű bemutatója tulajdonképpen berepülő pilóta. Beethoven előadásakor létezik egy kitaposott  ösvény, a mai zene esetében  ki  kell alakítani a hagyományt. És visszakapcsolódva a kérdéshez: mivel a gyerekeknek kevesebb zenetörténeti tapasztalatuk van, kevesebb kitaposott ösvényt ismernek, ezért talán a felnőtteknél nagyobb arányban nyitottak az újra.

A  kortárs zeneszerzőkre – legyenek akár magyarok vagy külföldiek – mennyire jellemző, hogy gyermekkarra írjanak műveket?

A magyar repertoár szerencsére nagyon gazdag ilyen darabokban. Hogy a zeneszerzők közül ki az, aki ilyen művet komponál, az már hajlam kérdése, attól is függ, kinek hogyan alakul a pályája.

Az Ön életművében van kifejezetten gyermekkara komponált mű? Esetleg tervezi, hogy ilyet írjon?

Akad ilyen művem, bár a szerzői életpályám úgy alakult, hogy ez nem jellemző.  Ebben a percben nem is tervezek ilyen darabot, de a jövő persze alakulhat másként.

A Magyar Rádió Gyermekkórusa (Fotó: Wikimedia Commons – Thaler Tamás)

Mennyire hálás vagy éppen hálátlan feladat ma Magyarországon a kortárs zene népszerűsítése?

A magyar zenei ízlés elképesztően konzervatív: máig a 18-19. század zenéje, azon belül is a német zene határozza meg. Vagyis a zenei érdeklődés területe nálunk sokkal szűkebb, mint akár az irodalmi érdeklődésé. Ez nincs mindenütt így: a szomszédos és közeli országokban, akár Prágában, Ljubljanában, pláne Bécsben sokkal nyitottabb zenei ízléssel találkozunk. Egyfelől tehát nincs könnyű helyzetben, aki nálunk a kortárs zene népszerűsítésére vállalkozik, másfelől azonban a személyes tapasztalataim inkább kedvezőek. Akik valamennyire is érdeklődnek a mai zene iránt, azok között könnyű dolgom van, nyitott fülekre találok. Úgy gondolom, nem szabad ráoktrojálni a kortárs zenét senkire, az indíttatásnak, érdeklődésnek belülről kell fakadnia. A zenei ismeretterjesztés olyan, mint a kályha, aki melegségre vágyik, az közelebb jön.

SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD, THALER TAMÁS

Facebook-esemény, részletes műsor
Fotóalbum

 

„Inspiráló, hogy mi teremthetünk előadói hagyományt”

BESZÉLGETÉS DR. MATOS LÁSZLÓVAL

A Magyar Rádió Gyermekkórusa ad koncertet szalonunkban május 30-án a kortárs zenét népszerűsítő Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű sorozatunkban. A világjáró és világszerte ünnepelt együttes változatos műsorában a kortárs darabok mellett Kodály-művek is szerepelnek majd. A különleges koncert előtt kedvcsinálóként a gyermekkórus karnagyával, dr. Matos Lászlóval beszélgettünk.

A Magyar Rádió Gyermekkórusa az ország egyik legismertebb és legelismertebb kórusa. Gondot okoz-e az utánpótlás vagy inkább a túljelentkezéssel kell megküzdeniük?

Alapvetően szerencsére nincs gond az utánpótlással. Évről évre 25-30 fős első évfolyamot indítunk, továbbá a magasabb évfolyamokba is veszünk fel gyermekeket, az idén összesen 22 főt. A Magyar Rádió Gyermekkórusa jelenlegi taglétszáma – az elsőtől a nyolcadik osztályosokig terjedően – 200 fölött van.

Mekkora szerep jut a kortárs műveknek a gyermekkórus repertoárjában?

A Magyar Rádió Gyermekkórusa alapítása óta kiemelt feladatának tekinti a kortárs művek bemutatását, repertoáron tartását. Ez az elmúlt években is így volt: nem fordult elő olyan évad, amikor legalább két ősbemutatót ne tartottunk volna, emellett folyamatosan éneklünk XX-XXI. századi – leginkább magyar – műveket.

A gyerekek mennyire nyitottak a mai darabokra, szeretik-e a kortárs zenét? És a közönség?

Mind a gyermekek, mind a közönség fogékonyan kezeli a kortárs kórusirodalom darabjait. Természetesen vannak bizonyos stílusjegyek, amelyekkel könnyebben boldogulnak a gyerekek, közelebb áll a világukhoz, de alapvetően szívesen dolgozunk ezekkel az alkotásokkal.

Születik-e elég megfelelő kortárs – magyar vagy akár külföldi – kórusmű, bőven tudnak-e válogatni a darabok közül?

Igen, évről évre bőségesen válogathatunk a jobbnál jobb kortárs zeneművek közül.

A kórusvezető számára nagyobb kihívást jelent egy mai mű betanítása, mint például egy Kodály-műé vagy más, korábban keletkezett darabé?

Bizonyos szempontból igen. Nincs hagyomány, nincsenek bevett előadói szokások, ezért talán nagyobb a felelősség súlya, gyakran konzultálni kell a szerzővel. Sokszor közösen változtatunk meg egy-egy szerzői instrukciót a hangzás érdekében. Másrészről rendkívül inspiráló, hogy egy ősbemutatóval mi teremthetünk egy adott műhöz előadói hagyományt, irányvonalat.

A kamaszkor gyakran a lázadás és az útkeresés kora a gyerekeknél – kórusvezetőként, pedagógusként tapasztalják ennek az életkornak a nehézségeit?

Természetesen nap mint nap szembesülünk ezekkel a gondokkal. Azonban szeretettel, törődéssel – és természetesen a zenén keresztül – minden problémát meg tudunk oldani. Éppen most érkeztünk haza egy nagysikerű erdélyi turnéról. Fárasztó és egyben erőltetett menetet igényelt mindannyiunk számára, mégis ezek a kamasz gyermekek becsülettel teljesítettek, helytálltak, és képviselték a magyar kultúrát – sokszor erejükön felül is. Mindezek mellett egy-egy kamasz kihágása, lázadó magatartása bőségesen elfér a pedagógiai palettánkon.

SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓK FORRÁSA: FACEBOOK
Facebook-esemény, részletes műsor
Fotóalbum