CD címkéhez tartozó bejegyzések

Magyar operák kincsesdoboza

Könyvtárunk CD-gyűjteményének újdonságai közül ezúttal a Magyar Állami Operaház egyedülálló kiadványának korongjait ajánljuk, amelyek a magyar operakultúra 200 esztendejének remekeit mutatják be friss felvételeken.

Az 50 CD-t és 3 DVD-t tartalmazó díszdoboz az Operaház saját kiadványa, amely 36 magyar operát tartalmaz a legkorábbi műtől, a Béla futásától Erkel öt operáján keresztül a néhány éve bemutatott Szerelem címűig. A gyönyörű kiállítású és valóban kincseket tartalmazó, Opera 200 elnevezésű box a magyar opera napja alkalmából 2017 novemberében jelent meg. Három korábbi felvételt leszámítva valamennyi művet az Operaház művészeinek közreműködésével rögzítették az elmúlt években. Korábban csak az 1980-as években készült felvételeken lehetett meghallgatni a magyar operák jelentős részét. 

Klasszikusok és kortárs szerzők művei egyaránt bekerültek a kiadványba

A CD-k egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit, így például Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly, Gryllus Samu, Gyöngyösi Levente, Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Madarász Iván, Mezei Gábor Péter, Orbán György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásait.

Az alábbiakban közöljük a kiadványban megjelent operák teljes listáját. A CD-k bármelyike kölcsönözhető!

Balassa Sándor  Az ajtón kívül
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára
Bella Máté A tavasz ébredése 
Bozay Attila Az öt utolsó szín
Dohnányi Ernő A tenor
Durkó Zsolt Mózes
Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról

Erkel Ferenc István király
Erkel Ferenc Dózsa György  (részletek)

Erkel Ferenc Bánk bán (ősváltozat)
Erkel Ferenc Hunyadi László (ősváltozat)
Erkel Ferenc Bátori Mária (részletek)
Fekete Gyula A megmentett város
Goldmark Károly Sába királynője (részletek)

Gryllus Samu Két nő
Gyöngyösi Levente A gólyakalifa
Kodály Zoltán Canticum Rákóczianum – Czinka Panna balladája
Kodály Zoltán Székely fonó
Kodály Zoltán Háry János

Lajtha László A kék kalap
Ligeti György Le grand macabre
Madarász Iván Utolsó keringő
Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben
Orbán György Pikkó hertzeg

Petrovics Emil Lysistraté
Petrovics Emil C’est la guerre
Ránki György Pomádé király új ruhája

Ruzitska József Béla futása
Selmeczi György Spiritiszták

Solti Árpád La violetta
Strauss, Johann A cigánybáró  
Szokolay Sándor Hamlet
Szőnyi Erzsébet A makrancos királylány

Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom
Vajda János Mario és a varázsló
Varga Judit Szerelem

SCH-
FOTÓ: OPERA.HU

Reklámok

Médeia a zenetörténetben

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez  fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben.

Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett mégis a legdöbbenetesebb nőalak éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia. Médeia figurája évszázadokon keresztül kedvelt és visszatérő témája volt az irodalomnak, a festészetnek és a zeneművészetnek egyaránt.

Médeia kolkhiszi varázslónő, aki hazájában megöli öccsét, csak hogy Iászont, az aranygyapjúért küzdő szépséges argonautát követhesse Korinthoszba. Iászon nem sokkal később elhagyni készül őt és két fiát Kreon leányáért, Glaukéért. Médeia borzalmas bosszút eszel ki: el fogja pusztítani a szép királylányt és apját, s hogy férjének mindennél nagyobb szenvedést okozzon, saját gyermekeit is. Médeia gyönyörű peploszt küld a királylánynak, előtte azonban szörnyű méreggel itatta át a finom kelmét. Palotája termeiben pedig leszúrja két kicsiny gyermekét…

A zenetörténetben Cavalli, Mayr, Cherubini és Charpentier Médeia című operáit ihlette a görög mitológia leghíresebb varázslónője.

A témához kapcsolódó, kölcsönözhető kiadványainkat ajánljuk szíves figyelmükbe!

B. G.

Fotóalbum

Gardiner kézjegye

Az egyik legjelentősebb Bach-kutatóként és előadóként tartják számon korunk barokk zenei specialistáját, Sir John Eliot Gardinert. A neves karmester nemcsak írói munkásságával emelkedik ki dirigens-kortársai közül, 2014 óta ő a lipcsei Bach Archívum vezetője is.  Minden kétséget kizáróan már pusztán azzal otthagyhatta volna kézjegyét a zenetörténelem lapjain, hogy az általa életre hívott Monteverdi Kórussal és Angol Barokk Szólistákkal a 2000-es évek elején egy sajátos Bach-maratont indított el. Szóban forgó koncertjeit élőben rögzítették, hogy aztán előadásainak anyaga egy 27 CD-s összkiadásként a lemezboltok polcaira kerülhessen, hódolva ezzel a lutheránus zeneszerző nagysága, újrafelfedezése előtt. Gardiner és zenekara május 16-án a Zeneakadémián megrendezésre kerülő koncertjén Bach négy kantátáját szólaltatja meg. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye számos Gardiner-felvételt őriz hangzótárában Bach miséitől a kantátafüzéreken át egészen a legkedveltebb versenyművekig.

B. G. 

Fotóalbum

 

2018. május 16. – 19:30 – ZENEAKADÉMIA – Nagyterem

Monteverdi Choir & English Baroque Soloists

Julia Doyle (szoprán)
Reginald Mobley (kontratenor)
Matthew Brook (bassz-bariton)

Vezényel: Sir John Eliot Gardiner

Műsor:

„Wachet! Betet! Betet! Wachet!” – kantáta, BWV 70
(Szentháromság utáni 26. vasárnapra)

„Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen” – kantáta, BWV 12
(Húsvét utáni harmadik vasárnapra)

„Jesu der du meine Seele” – kantáta, BWV 78
(Szentháromság utáni 14. vasárnapra)

„Wachet auf, ruft uns die Stimme” – kantáta, BWV 140
(Szentháromság utáni 27. vasárnapra)