Számos új, kiváló minőségű kottával gazdagodott a Zenei Gyűjtemény, a következő hetekben több blogbejegyzésben ezeket ajánljuk figyelmükbe. Elsőként a bécsi klasszika mestereinek hegedűversenyei közül válogatunk. Szóba kerül az is, vajon Beethoven hegedűversenyének melyik régi felvétele áll a legközelebb napjaink nagy előadóművészének, Gidon Kremernek a szívéhez.
Nem mindegy, hogy pontos zenei szöveget tartalmazó, jól áttekinthető, modern kottából készül-e fel valaki egy előadásra, zenei versenyre, vagy nehezen olvasható, netán itt-ott hibás kiadványból. A német G. Henle kiadó szép és megízható Urtext – vagyis kutatásokon alapuló, forrás értékű – kottái bátran ajánlhatók mindenkinek akár előadási, akár tanulmányi célra.
Joseph Haydntól mindössze három hegedűverseny maradt fenn, mindhárom elérhető már könyvtárunkban Henle Urtext kiadásban. Az 1760-as években keletkezett darabok közül a C-dúr és az A-dúr virtuóz, olaszos stílust mutat, a G-dúr inkább a líraiságával tűnik ki. Technikai követelményei is szerényebbek, ezért a hegedűjátékot tanulók számára is ajánlható. A kották a Henle Haydn-összkiadása alapján készültek, a zongorakivonathoz kétféle verzióban mellékelték a hegedű anyagát: az egyik szólammeléklet vonásjeleket és ujjrendet is tartalmaz.
Mozart Esz-dúr Sinfonia Concertantéja nem par excellence hegedűverseny, hiszen a hegedű mellett a brácsa is szólószerephez jut benne, mégis itt említjük. A mű 1779-ben keletkezett, a műfaj egyik kiemelkedő darabja. Főleg gyönyörű, lírai középső tétele közkedvelt, amit Michael Nyman variációkban dolgozott fel, Peter Greenaway pedig Számokba fojtva című filmjében használt kísérőzeneként. A Henle honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy a kotta új Urtext kiadása számos tekintetben pontosabb, mint a korábbi megjelenések. A zongorakivonathoz négy szólammelléklet csatlakozik: a hegedűszólam jelzések nélküli, és vonásjelekkel, ujjrenddel ellátott verziója, a brácsaszólam normál hangolású és eredeti scordatura (Mozart intenciói szerint a fényesebb hangzás érdekében egy fél hanggal elhangolt) közlése.
A Henle-kiadások közül is kiemelkedik információgazdagságával Beethoven hegedűversenyének kétkötetes kottája, amely Gidon Kremer 70. születésnapjának alkalmából jelent meg 2017-ben (Gidon Kremer Edition I-II). Az első kötet a hegedű szólóanyagát tartalmazza Kremer ujjrendjével és vonásjeleivel, továbbá Viktor Kiszin orosz zeneszerző kadenciáját közli az első tételhez. A kadenciában – amelynek ez az első kiadása – a hegedűszóló mellett dob és fúvósók jutnak szerephez. Kiszin Kremer felkérésére írta, Beethoven eredeti – a mű zongoraverseny-verziójához komponált – kadenciája alapján. A második kötet tartalmazza a zongorakivonatot és a jelzések nélküli hegedűszólamot.
A kiadvány legérdekesebb része Gidon Kremer terjedelmes esszéje, amelyben kiadói felkérésre a hegedűverseny tíz különböző felvételét veti össze, hogy kiválassza közülük a „legjobbat”. A szóban forgó klasszikus felvételek:
Szigeti – Walter (1932),
Huberman – Széll (1934),
Kreisler – Barbirolli (1936),
Heifetz – Toscanini (1940),
Menuhin – Furtwängler (1947),
Ferras – Böhm (1951),
Francescatti – Mitropoulos (1955),
Milstein – Steinberg (1955),
Heifetz – Münch (1955),
Kogan – Silvestri (1959).
Kremer persze tisztában van azzal, hogy „legjobb” felvétel a szó szoros értelmében nem létezik, illetve ennek megítélése szubjektív, ezért inkább nagyon érdekes szempontokat vet fel a mű előadásával kapcsolatban. Az angol nyelvű esszé szinte mesterkurzusként olvasható: Kremer részletesen kitér a szólista és a karmester közötti együttműködés, a tempó, a glisszandók, a kadencia problémáira. Felveti a kérdést, hogy mitől lesz egy előadás művészi értelemben mély, és mitől válik személyessé. Végül arra jut, hogy a vizsgált tíz felvétel között Heifetzé és Milsteiné a „legtökéletesebb”, de valami titokzatos okból mégsem érintik meg igazán mélyen. A „legjobb, legmelegebb, legemberibb, legszemélyesebb” felvételként végül egy olyat nevez meg, amely nem szerepel az eredeti tízes listán. Hogy melyik ez a felvétel, az maradjon most homályban – aki kikölcsönzi a kottát, és elolvassa Gidon Kremer nagyon tanulságos írását, természetesen megtudhatja ezt is.
SCH-
