Ajánljuk címkéhez tartozó bejegyzések

Orosz kerékvágásban

Mitől „oroszos” az orosz zene? Hogyan fért meg Borogyin életében a kémikusi és a zeneszerzői karrier?  Miért „javította ki” Rimszkij-Korszakov gátlástalanul  pályatársai műveit? Mennyi az igazságtartalma Sosztakovics híres-hírhedt Testamentumának? Nemrég került könyvtárunkba Papp Márta zenetörténész tanulmánykötete Orosz kerékvágás címmel, amely válaszol ezekre az érdekes kérdésekre is.

A kötet anyagát adó, épp egy tucatnyi tanulmány három és fél évtized munkájának gyümölcse: 1983 és 2016 között jelentek meg zenei folyóiratokban, könyvekben, vagy hangzottak el rádióelőadások formájában. Szerzőjük, az idén elhunyt Papp Márta zenetörténész, a Zenekadémia tanára, rádiós ismeretterjesztő a 19. századi orosz zene, különösen Muszorgszkij szakértőjeként szerzett megbecsülést. Oroszországi könyvtárakban, archívumokban kutatva tárt fel olyan témákat, amelyek nemcsak a zenével hivatásszerűen foglalkozók, hanem az érdeklődő zenebarátok számára is izgalmasak lehetnek.

A Rózsavölgyi és Társa kiadásában az idén megjelent kötet jeletős részét (mintegy száz oldalt) a Muszorgszkijról és a Borisz Godunovról szóló, rendkívül alapos tanulmányok teszik ki, ezek inkább szakmabeleiknek szólnak. Ám  jó néhány olyan szöveg is helyett kapott a könyvben, amely zenetörténeti érdekességek, rejtélyek kibogozását, vagy éppen híres zeneszerzők portréjának megfestését tűzte ki célul, a legjobb értelemben vett ismereterjesztés szándékával. Ilyen például a Borogyin és a Rimszkij-Korszakov emberi-művészi arcélét kirajzoló két szöveg, de nagyon érdekes az orosz zene népzenei gyökereit feltáró tanulmány vagy a Sosztakovics önéletrajzi Testamentumának valósághűségét  boncolgató írás is.

A könyvtárunkból kölcsönözhető könyvet jó szívvel ajánljuk minden zenebarátnak!

SCH-

Reklámok

Az állatok farsangja

Camille Saint-Saëns francia zeneszerző 1886-ban, nagyobb munkák szünetében, kedvtelésből komponálta Az állatok farsangja című, tréfás zenei fantáziát. A különféle állatokat a zene eszközeivel megfestő darab mára a komponista egyik legismertebb munkájává vált, noha ő maga nem tartotta sokra. Most e könnyed zeneműhöz kapcsolódó, kölcsönözhető újdonságainkat ajánljunk könyvtárunk gyűjteményéből.

A párizsi Durand kiadónak címzett levelében Saint-Saëns mentegetőzve írta, hogy bár javában harmadik szimfóniáján kellene dolgoznia, Az állatok farsangja annyira szórakoztató, hogy muszáj befejeznie. A 14 tételes, két zongorára és kamarazenekarra komponált szvitet a zeneszerző nem sorolta komoly munkái közé, csupán önmaga, barátai és tanítványai mulattatására szánta. Végrendeletében ezért ki is kötötte, hogy a darab csak halála után publikálható. Néhány házi koncerttől eltekintve – amelyek egyikén a hallgatóság tagjai között volt Liszt Ferenc is – Saint-Saëns életében nem is játszották a művet, csak 1922-ben tartották meg első nyilvános bemutatóját. Az állatok farsangja fanyar zenei karikatúrákkal mutatja be többek között az oroszlánt, a teknőst, az elefántot, az öszvért, sőt, a zongorista nevű „állatfajt” is, és számos humoros zenei idézetet tartalmaz. A darab mára Saint-Saëns egyik legismertebb művévé vált, amely különösen alkalmas arra, hogy megismertesse, megszerettesse a gyerekekkel a komolyzene világát.

A „Karneval der Tiere” című csodaszép német kiadvány egyszerre kotta és képeskönyv, amit örömmel forgathat minden zongorázni tanuló gyerek. Három részből áll, előbb egy verses mesében elevenedik meg az állatok világa, majd következnek az Állatok farsangja motívumai alapján írt kis előadási darabok zongorára, végül egy fiktív Saint-Saëns levél közvetíti a zeneművel és szerzőjével kapcsolatos ismereteket, érdekességeket. A zenei átdolgozás Michael Rüggeberg munkája, az illlusztrációkat Julia Mewes készítette, a német szöveget Albrecht Trebies írta.

Nem kell szomorkodniuk azoknak a gyerekeknek sem, akik inkább egy hasonló magyar nyelvű kiadványt szeretnének kézbe venni. Nekik, illetve szüleiknek ajánljuk Fodor Veronika Az állatok farsangja című mesekönyvét.

A szerző a zenedarab alapján írt egy kedves, „állati” történetet, amit Igor Lazin mosolyt fakasztó, pompás rajzai illusztrálnak. A Holnap Kiadó gondozásában megjelent, nagyon szép kiadvány tartalmaz egy rövid bevezetőt is a zeneműről, illetve mellékletként egy CD-t is, amelyen a teljes darab megtalálható.

SCH-

Fotóalbum

Tudor királynők és bel canto operák

A bel canto kifejezést az olasz zenében először a kora barokkban használták (1630-1640), egyfajta új koncepció, átalakulás megkülönböztetésére, mely a melódia és a harmónia szimbiózisát volt hivatott előtérbe helyezni.

A nyersfordításban „szép énekkel” azonosított zenei stílusirányzatot jelölő bel canto terminust aztán a XIX. század elején kimondottan az olasz bel canto operák megkövetelte énektechnika megkülönböztetésére alkalmazták, ugyanis ezekben az időkben jegyezték elsőként bizonyos „florális”, áradó dallamvilágú énekstílus meghonosodását Itália-szerte, mely 1805 és 1830 között élte virágkorát. A stílus szorosan kapcsolódik három nagyszerű zeneszerző – Rossini, Bellini és Donizetti – nevéhez, akiknek legfőbb ismérve az volt, hogy az énekhang lehetőségeit szinte vég nélkül kiaknázva, azt már-már hangszerként használták.

Olaszország operaházainak közönsége korábban nem tapasztalható mértékben ismerkedhetett meg ekkoriban az európai történelem nagy, sorsdöntő eseményeivel. A kolorált, gazdag ornamentikájú énekstílus térhódítása az énekes szerepének növekvő fontosságát kívánta jelezni. Később az egyre inkább egy kaptafára készült bel canto operák népszerűsége drámai gyorsasággal csökkent, s az énekstílus iránti igény hanyatlásnak indult.

Az elfeledett bel canto operák helyzete csak a II. világháború után változott meg jelentősen. Egy csapat vállalkozó szellemű karmester újra felkarolta a stílust egy új énekesgeneráció megjelenésének köszönhetően, melynek tagjai elsajátították a valódi bel canto énektechnikát. Ezek a művészek új életet leheltek Donizetti, Rossini és Bellini alkotásaiba, igazi, mély zeneként kezelve azokat, így a darabok visszaszerezték népszerűségüket Európa- és Amerika-szerte. A Tudor királynők ihlette bel canto operák – ’Anna Bolena’, ’Maria Stuarda’, ’Elisabetta, regina d’Inghilterra’ – többek között ennek a jelenségnek köszönhetően születtek újjá, és nyerték vissza méltó ragyogásukat. A Tudor-dinasztia története a bel canto-operaszerzők közül a bergamói mester, Donizetti figyelmét ragadta meg leginkább, s a dinasztiához kapcsolódó nőalakoknak ő állította a leglátványosabb emléket operáival.

Szíves figyelmükbe ajánljuk a témához kapcsolódó, kölcsönözhető, illetve helyben használható kiadványainkat!

B. G.

Fotóalbum

Médeia a zenetörténetben

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez  fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben.

Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett mégis a legdöbbenetesebb nőalak éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia. Médeia figurája évszázadokon keresztül kedvelt és visszatérő témája volt az irodalomnak, a festészetnek és a zeneművészetnek egyaránt.

Médeia kolkhiszi varázslónő, aki hazájában megöli öccsét, csak hogy Iászont, az aranygyapjúért küzdő szépséges argonautát követhesse Korinthoszba. Iászon nem sokkal később elhagyni készül őt és két fiát Kreon leányáért, Glaukéért. Médeia borzalmas bosszút eszel ki: el fogja pusztítani a szép királylányt és apját, s hogy férjének mindennél nagyobb szenvedést okozzon, saját gyermekeit is. Médeia gyönyörű peploszt küld a királylánynak, előtte azonban szörnyű méreggel itatta át a finom kelmét. Palotája termeiben pedig leszúrja két kicsiny gyermekét…

A zenetörténetben Cavalli, Mayr, Cherubini és Charpentier Médeia című operáit ihlette a görög mitológia leghíresebb varázslónője.

A témához kapcsolódó, kölcsönözhető kiadványainkat ajánljuk szíves figyelmükbe!

B. G.

Fotóalbum

Kamara komolyan

Rendkívül magabiztos, kifejező játékkal örvendeztette meg a közönséget tegnap este szalonunkban két fiatal művész, zeneakadémiai hallgató, Agárdi Eszter (cselló) és Németh Gábor (hegedű) duója.  Előadásmódjuk lényegre törő tárgyilagossága jól alkalmazkodott a választott darabok többnyire tűnődő, melankóliába hajló, csak ritkán szenvedélyes karakteréhez. A jó értelemben vett előadói alázatra, komoly átgondoltságra utalt már a műsor összeállítása is: nem egyszerűen többségükben ritkán játszott darabokat vettek elő, hanem egytől-egyig nagyszerű, megismertetésre, bemutatásra érdemes műveket, köztük például Reinhold Glier orosz-szovjet zeneszerző későromantikus, népzenei motívumokat is használó nyolc duóját (Op. 39).

A koncert centrumában Ravel nagyszabású hegedű-cselló szonátájának előadása állt. Ez a darab ugyan csupán egy évtizeddel később (1920-22-ben) született, mint Glier duói, de hangütésében modernebb, talán nehezebben is befogadható  – az előadóknak mindenesetre sikerült megmutatniuk  különös szépségét. Élmény volt hallani Kodály egyetlen hegedűre és csellóra komponált darabjának (Op. 7) első tételét is. Az est végén egy kivédhetetlen véletlen miatt Németh Gábor néhány másodpercre kiesett a játékból – ám olyan lélekjelenléttel lépett vissza zavartalanul a darabba, amit évtizedes előadói rutinnal rendelkező zenészek is megirigyelhetnek. Köszönjük a kivételes estét, a kamarazenei ritkaságokat!

A koncerthez kapcsolódóan ezúttal is ajánlunk néhány könyvet, CD-t gyűjteményünkből. A Stradivari hegedűk és csellók történetét mutatja be a Hill testvérek munkája Antonio Stradivari: der Meister des Geigenbaus címmel, amely német mellett angol kiadásban is hozzáférhető a Zenei Gyűjteményben. Hangszertörténeti, hangszerkészítési kérdéseket taglal Mary Ann Alburger The Violin makers című angol nyelvű kötete is. A 20. század egyik meghatározó, Amerikában világhírűvé vált orosz gordonkaművésze volt Grigorij Pjatyigorszkij, akinek Csellóval a világ körül címen megjelent önéletrajza szinte letehetetlenül izgalmas olvasmány.

A méltatlanul kevéssé ismert Reinhold Glier (1874-1956) orosz zeneszerző Tanyejev és Arenszkij tanítványa, és mások mellett Prokofjev tanára volt. Kölcsönözhető CD-ink közül többek között 3. szimfóniáját ajánljuk, amely Ilja Muromec, a kijevi rusz egy népi hősének életét feldolgozó, nagyszabású programzene. Glier finom szövésű kamarazenéjébe kitűnő bepillantást ad a Hungaroton  CD-je, amelyen az Albumlapok (Album leaves) című zongora-cselló duófüzért Nagy Péter és Kousay H. Mahdi Kadduri játssza.

SCH-

Fotóalbum