Médeia a zenetörténetben

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez  fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben.

Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett mégis a legdöbbenetesebb nőalak éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia. Médeia figurája évszázadokon keresztül kedvelt és visszatérő témája volt az irodalomnak, a festészetnek és a zeneművészetnek egyaránt.

Médeia kolkhiszi varázslónő, aki hazájában megöli öccsét, csak hogy Iászont, az aranygyapjúért küzdő szépséges argonautát követhesse Korinthoszba. Iászon nem sokkal később elhagyni készül őt és két fiát Kreon leányáért, Glaukéért. Médeia borzalmas bosszút eszel ki: el fogja pusztítani a szép királylányt és apját, s hogy férjének mindennél nagyobb szenvedést okozzon, saját gyermekeit is. Médeia gyönyörű peploszt küld a királylánynak, előtte azonban szörnyű méreggel itatta át a finom kelmét. Palotája termeiben pedig leszúrja két kicsiny gyermekét…

A zenetörténetben Cavalli, Mayr, Cherubini és Charpentier Médeia című operáit ihlette a görög mitológia leghíresebb varázslónője.

A témához kapcsolódó, kölcsönözhető kiadványainkat ajánljuk szíves figyelmükbe!

B. G.

Fotóalbum

Reklámok

Dalok szárnyán Pesttől Pekingig

Staszny Zsófia

Két fiatal énekművész adott emlékezetes dalestet ma szalonunkban: Molnár Anna (mezzoszoprán) és Staszny Zsófia (szoprán), akik mindketten a közelmúltban végeztek a Zeneakadémia oratórium- és dalének szakán, jelenleg pedig Fischer Annie ösztöndíjasok. Szabó Ferenc János zongorakísérete mellett gondosan formált, az érzelmeket hitelesen közvetítő előadásokat hallhattunk. A korszakokon átívelő, tudatosan felépített műsor két részre bomlott: Staszny Zsófia a magyar romantika korát, Liszt és kortársai világát idézte meg, míg Molnár Anna a 20. század és a jelenkor dalirodalmából válogatott, főleg olyan műveket, amelyek a kínai kultúrához kapcsolódnak.

Molnár Anna

Külön köszönet illeti Szabó Ferenc Jánost, amiért két ritkán hallott szólózongora-darabbal kötötte össze a műsor két részét, továbbá a zenetörténeti hátteret megvilágító, nagyon érdekes adalékokkal szolgált az egyes műsorszámokról. A szinte ismeretlen Beliczay Gyula (1835-1893), a Liszttel szoros kapcsolatot ápoló Végh János (1845–1918) vagy Korbay Ferenc (1846-1913) megérdemlik, hogy felfedezzük, többször halljuk műveiket. Köszönjük a különleges estét mindhárom előadónak!

Szabó Ferenc János

A koncerthez kapcsolódva ajánljuk gyűjtemányünkből a Hungaroton nemrég megjelent, kölcsönözhető CD-jét, amely Végh János vonósnégyeseit tartalmazza az Authentic Quartet előadásában. 🙂

SCH-

Fotóalbum

 

Kamara komolyan

Rendkívül magabiztos, kifejező játékkal örvendeztette meg a közönséget tegnap este szalonunkban két fiatal művész, zeneakadémiai hallgató, Agárdi Eszter (cselló) és Németh Gábor (hegedű) duója.  Előadásmódjuk lényegre törő tárgyilagossága jól alkalmazkodott a választott darabok többnyire tűnődő, melankóliába hajló, csak ritkán szenvedélyes karakteréhez. A jó értelemben vett előadói alázatra, komoly átgondoltságra utalt már a műsor összeállítása is: nem egyszerűen többségükben ritkán játszott darabokat vettek elő, hanem egytől-egyig nagyszerű, megismertetésre, bemutatásra érdemes műveket, köztük például Reinhold Glier orosz-szovjet zeneszerző későromantikus, népzenei motívumokat is használó nyolc duóját (Op. 39).

A koncert centrumában Ravel nagyszabású hegedű-cselló szonátájának előadása állt. Ez a darab ugyan csupán egy évtizeddel később (1920-22-ben) született, mint Glier duói, de hangütésében modernebb, talán nehezebben is befogadható  – az előadóknak mindenesetre sikerült megmutatniuk  különös szépségét. Élmény volt hallani Kodály egyetlen hegedűre és csellóra komponált darabjának (Op. 7) első tételét is. Az est végén egy kivédhetetlen véletlen miatt Németh Gábor néhány másodpercre kiesett a játékból – ám olyan lélekjelenléttel lépett vissza zavartalanul a darabba, amit évtizedes előadói rutinnal rendelkező zenészek is megirigyelhetnek. Köszönjük a kivételes estét, a kamarazenei ritkaságokat!

A koncerthez kapcsolódóan ezúttal is ajánlunk néhány könyvet, CD-t gyűjteményünkből. A Stradivari hegedűk és csellók történetét mutatja be a Hill testvérek munkája Antonio Stradivari: der Meister des Geigenbaus címmel, amely német mellett angol kiadásban is hozzáférhető a Zenei Gyűjteményben. Hangszertörténeti, hangszerkészítési kérdéseket taglal Mary Ann Alburger The Violin makers című angol nyelvű kötete is. A 20. század egyik meghatározó, Amerikában világhírűvé vált orosz gordonkaművésze volt Grigorij Pjatyigorszkij, akinek Csellóval a világ körül címen megjelent önéletrajza szinte letehetetlenül izgalmas olvasmány.

A méltatlanul kevéssé ismert Reinhold Glier (1874-1956) orosz zeneszerző Tanyejev és Arenszkij tanítványa, és mások mellett Prokofjev tanára volt. Kölcsönözhető CD-ink közül többek között 3. szimfóniáját ajánljuk, amely Ilja Muromec, a kijevi rusz egy népi hősének életét feldolgozó, nagyszabású programzene. Glier finom szövésű kamarazenéjébe kitűnő bepillantást ad a Hungaroton  CD-je, amelyen az Albumlapok (Album leaves) című zongora-cselló duófüzért Nagy Péter és Kousay H. Mahdi Kadduri játssza.

SCH-

Fotóalbum

„A kortárs mű előadója berepülő pilóta”

BESZÉLGETÉS MADARÁSZ IVÁNNAL

A Magyar Rádió Gyermekkórusa ad koncertet szalonunkban május 30-án a kortárs zenét népszerűsítő Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű sorozatunkban. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világsikerű együttes hangversenye előtt kedvcsinálóként  az este házigazdájával, Madarász Iván Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel beszélgettünk. 

A kortárs zenét népszerűsítő koncertsorozat, amelynek Ön állandó házigazdája, egy 19. századi szalonban kapott helyet… Nem ellentmondás ez egy kicsit?

Nem, sőt, a sorozat helyszíne végtelenül inspiráló, két okból is. Az egyik, hogy a Zenei Gyűjtemény a teljes zenetörténetre kiterjedő kollekciója miatt évezredes hagyományt sugall, amelybe a mai zene beleilleszkedik, azt folytatja. A sorozat alapvetően a kortárs magyar zenére fókuszál, de a zenetörténet kontinuitása miatt mindig megjelenik a koncerteken a hagyomány is. Az inspiráció másik oka a nagyon szép terem, amelynek stílusa ugyan látszólag ütközik a kortárs zenével, de valójában nem ellentmond annak, hanem – zenei kifejezéssel élve – ellenpontként van jelen. A jó zene mindenütt jól érzi magát, egy szép terem szivesen fogad magába más szépet is.

Eddig főleg hangszeres előadók mutatkoztak be a sorozatban. Miért tartotta fontosnak, hogy ezúttal a Magyar Rádió Gyermekkórusa álljon a közönség elé?

A sorozatot igyekszem úgy szerkeszteni, hogy a magyar zenei élet legkiválóbb művészei legyenek a vendégek, akár hangszeresek, akár énekesek. A Magyar Rádió Gyermekkórusa hosszú évtizedek óta meghatározó együttes, jól illeszkedik a sorozatba. Fontosnak tartom, hogy ez a nagyszerű  kórus kisebb előadóterekben is fellépjen, ahol igazán testközelből lehet hallani. Olyan ez, mint egy színházi stúdióelőadás, ahol nincsen árok az előadók és a közönség között. Másrészt úgy érzem, van igény a társas éneklés és egyáltalán az emberi hang iránt.

Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár, a koncert házigazdája (Fotó: artisjus.hu Nagyillés Szilárd)

A gyerekek vagy a felnőttek nyitottabbak a kortárs zenére?

Ami a felnőtteket illeti:  egyéne válogatja.  A kortárs zene befogadásához szükséges lehet a lélek bizonyos hangoltsága: egyfajta merészség,  a járt utat a járatlanért elhagyás bátorsága.  A kalandra nyitottság előadói oldalról is fontos, mert a kortárs mű bemutatója tulajdonképpen berepülő pilóta. Beethoven előadásakor létezik egy kitaposott  ösvény, a mai zene esetében  ki  kell alakítani a hagyományt. És visszakapcsolódva a kérdéshez: mivel a gyerekeknek kevesebb zenetörténeti tapasztalatuk van, kevesebb kitaposott ösvényt ismernek, ezért talán a felnőtteknél nagyobb arányban nyitottak az újra.

A  kortárs zeneszerzőkre – legyenek akár magyarok vagy külföldiek – mennyire jellemző, hogy gyermekkarra írjanak műveket?

A magyar repertoár szerencsére nagyon gazdag ilyen darabokban. Hogy a zeneszerzők közül ki az, aki ilyen művet komponál, az már hajlam kérdése, attól is függ, kinek hogyan alakul a pályája.

Az Ön életművében van kifejezetten gyermekkara komponált mű? Esetleg tervezi, hogy ilyet írjon?

Akad ilyen művem, bár a szerzői életpályám úgy alakult, hogy ez nem jellemző.  Ebben a percben nem is tervezek ilyen darabot, de a jövő persze alakulhat másként.

A Magyar Rádió Gyermekkórusa (Fotó: Wikimedia Commons – Thaler Tamás)

Mennyire hálás vagy éppen hálátlan feladat ma Magyarországon a kortárs zene népszerűsítése?

A magyar zenei ízlés elképesztően konzervatív: máig a 18-19. század zenéje, azon belül is a német zene határozza meg. Vagyis a zenei érdeklődés területe nálunk sokkal szűkebb, mint akár az irodalmi érdeklődésé. Ez nincs mindenütt így: a szomszédos és közeli országokban, akár Prágában, Ljubljanában, pláne Bécsben sokkal nyitottabb zenei ízléssel találkozunk. Egyfelől tehát nincs könnyű helyzetben, aki nálunk a kortárs zene népszerűsítésére vállalkozik, másfelől azonban a személyes tapasztalataim inkább kedvezőek. Akik valamennyire is érdeklődnek a mai zene iránt, azok között könnyű dolgom van, nyitott fülekre találok. Úgy gondolom, nem szabad ráoktrojálni a kortárs zenét senkire, az indíttatásnak, érdeklődésnek belülről kell fakadnia. A zenei ismeretterjesztés olyan, mint a kályha, aki melegségre vágyik, az közelebb jön.

SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD, THALER TAMÁS

Facebook-esemény, részletes műsor
Fotóalbum

 

Nagy utazás dalokkal

Józan Vivien

Az ezerszínű dalirodalom és fiatal, tehetséges énekesek – kell-e ennél több egy szép május esti koncerthez? Ma három szoprán és egy tenor, Józan Vivien, Ambruzs Berill, Sipos Katalin és Katona Lóránt énekelt szalonunkban, mindannyian a Zeneakadémia hallgatói. Virág Emese zongoraművész kísérete mellett hatalmas zenei időutazást tettek  az angol barokk Purcelltől Schubert, Schumann romantikáján át a 20. századig: Poulenc, Orbán György dalműveiig.

Ambruzs Berill

Az énekes szólistáknak a művekben kifejezett gondolatok és érzelmek átadása érdekében egy kicsit színészeknek is kell lenniük – ma este ez a varázslat mindenkinek sikerült. Sipos Katalin és Katona Lóránt például a koncertet záró Schumann-duetteket nem egyszerűen elénekelték, hanem életre keltették, az ő produkciójukat is nagy tapssal fogadta a közönség. 🙂

Katona Lóránt, Sipos Katalin

A koncerthez kapcsolódóan ajánlunk néhány könyvtárunkból kölcsönözhető könyvet – mind a dal műfajához kötődik.  A 20. század egyik legnagyobb dalénekese, Dietrich Fischer-Dieskau a szerzője a Schubert és Brahms dalművészetét bemutató köteteknek (A Schubert-dalok nyomában, illetve Johannes Brahms – élet és dalok címmel). A dalok esetében a szöveg értése nagyban befolyásolja a befogadást, ezért különösen hasznosak lehetnek azok a kiadványok, amelyek az eredeti textus mellett közlik a magyar fordítást. A 19-20. század legfontosabb dalciklusainak magyar szövegét tartalmazza például a Tavaszi vágyakozás – Dalcikluszövegek I. című kiadvány. Aki szeretne kicsit többet tudni a műfajról, haszonnal forgathatja ezeket a könyveket!

Ajánlott, kölcsönözhető könyveink a dal műfajáról

SCH-

Fotóalbum