„Egy kicsit válságban van a komolyzenélés”

Járja a világot, koncertezik, kurzusokat tart, lemezeket készít, cikkeket ír. Illés Szabolcs barokkhegedűssel, a Sigiswald Kuijken-iskola egyetlen hazai képviselőjével beszélgettünk a régizenélés dilemmáiról, a historikus előadásmód divatjáról és hátulütőiről. Az interjú Illés Szabolcs könyvtárunkban tartandó előadás-sorozatához kapcsolódik.

„A közös zenélésben is az ember érdekel”

INTERJÚ TEGYEI ZOLTÁN CSEMBALÓMŰVÉSSZEL Gyerekkorában egy CD-t hallgatva ragadta meg a csembaló furcsa ciripelése, és rögtön érezte, ezzel a hangzással kezdenie kell valamit. Tegyei Zoltán csembalóművésszel beszélgettünk eddigi pályájáról és arról, mi köze van Edisonnak a művészi útkereséshez, Wagnernek a barokk zenéhez és a számozott basszusnak a titkosíráshoz.

„Mindig van egy komolyzenei kapudrog”

INTERJÚ MOLNÁR SZABOLCS ZENETÖRTÉNÉSSZEL Kisgyerekként ellógta a zongoraórákat, de tizenévesen már pompásan improvizált az orgonán. Zeneszerzőnek készült, filozófusnak tanult, végül zenetörténész, zenekritikus, filmzenék komponistája lett. Molnár Szabolcsot kérdeztük a zeneértés és a zenekritika válságáról, a kortárs zene szubkultúrájáról. Szóba került az a könyvtárunkban indult programsorozat is, amelynek keretében előadóművészekről, interpretációkról beszélget az érdeklődőkkel.

„A csembalóval nem lehet sumákolni”

IINTERJÚ FÁBRI FLÓRA CSEMBALÓMŰVÉSSZEL Gyerekként imádott rajzolni, később operarendezőnek készült, végül csembalóművész lett. Mi vonzotta a hangszeréhez, és hogyan vált az évek alatt tanítványból mesterré? Fábri Flórával könyvtárunkban tartott nagysikerű szólóestje másnapján beszélgettünk: szóba került a csembaló kíméletlensége, a koncertek dramaturgiája és a Japánban átélt kultúrsokk is.