Kottaújdonság kategória bejegyzései

Titokzatos tökéletesség

Számos új, kiváló minőségű kottával gazdagodott a Zenei Gyűjtemény, a következő hetekben több blogbejegyzésben ezeket ajánljuk figyelmükbe. Elsőként a bécsi klasszika mestereinek hegedűversenyei közül válogatunk. Szóba kerül az is, vajon Beethoven hegedűversenyének melyik régi felvétele áll a legközelebb napjaink nagy előadóművészének, Gidon Kremernek a szívéhez.

Nem mindegy, hogy pontos zenei szöveget tartalmazó, jól áttekinthető, modern kottából készül-e fel valaki egy előadásra, zenei versenyre, vagy nehezen olvasható, netán itt-ott hibás kiadványból. A német G. Henle kiadó szép és megízható Urtext – vagyis kutatásokon alapuló, forrás értékű – kottái bátran ajánlhatók mindenkinek akár előadási, akár tanulmányi célra.

Joseph Haydntól mindössze három hegedűverseny maradt fenn, mindhárom elérhető már könyvtárunkban Henle Urtext kiadásban. Az 1760-as években keletkezett darabok közül a C-dúr és az A-dúr virtuóz, olaszos stílust mutat, a G-dúr inkább a líraiságával tűnik ki. Technikai követelményei is szerényebbek, ezért a hegedűjátékot tanulók számára is ajánlható. A kották a Henle Haydn-összkiadása alapján készültek, a zongorakivonathoz kétféle verzióban mellékelték a hegedű anyagát: az egyik szólammeléklet vonásjeleket és ujjrendet is tartalmaz.

Mozart Esz-dúr Sinfonia Concertantéja nem par excellence hegedűverseny, hiszen a hegedű mellett a brácsa is szólószerephez jut benne, mégis itt említjük. A mű 1779-ben keletkezett, a műfaj egyik kiemelkedő darabja. Főleg gyönyörű, lírai középső tétele közkedvelt, amit Michael Nyman variációkban dolgozott fel, Peter Greenaway pedig Számokba fojtva című filmjében használt kísérőzeneként. A Henle honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy a kotta új Urtext kiadása számos tekintetben pontosabb, mint a korábbi megjelenések. A zongorakivonathoz négy szólammelléklet csatlakozik: a hegedűszólam jelzések nélküli, és vonásjelekkel, ujjrenddel ellátott verziója, a brácsaszólam normál hangolású és eredeti scordatura (Mozart intenciói szerint a fényesebb hangzás érdekében egy fél hanggal elhangolt) közlése.

A Henle-kiadások közül is kiemelkedik információgazdagságával Beethoven hegedűversenyének kétkötetes kottája, amely Gidon Kremer 70. születésnapjának alkalmából jelent meg 2017-ben (Gidon Kremer Edition I-II). Az első kötet a hegedű szólóanyagát tartalmazza Kremer ujjrendjével és vonásjeleivel, továbbá Viktor Kiszin orosz zeneszerző kadenciáját közli az első tételhez. A kadenciában – amelynek ez az első kiadása – a hegedűszóló mellett dob és fúvósók jutnak szerephez. Kiszin Kremer felkérésére írta, Beethoven eredeti – a mű zongoraverseny-verziójához komponált – kadenciája alapján. A második kötet tartalmazza a zongorakivonatot és a jelzések nélküli hegedűszólamot.

A kiadvány legérdekesebb része Gidon Kremer terjedelmes esszéje, amelyben kiadói felkérésre a hegedűverseny tíz különböző felvételét veti össze, hogy kiválassza közülük a „legjobbat”. A szóban forgó klasszikus felvételek:
Szigeti – Walter (1932),
Huberman – Széll (1934),
Kreisler – Barbirolli (1936),
Heifetz – Toscanini (1940),
Menuhin – Furtwängler (1947),
Ferras – Böhm (1951),
Francescatti – Mitropoulos (1955),
Milstein – Steinberg (1955),
Heifetz – Münch (1955),
Kogan – Silvestri (1959).
Kremer persze tisztában van azzal, hogy „legjobb” felvétel a szó szoros értelmében nem létezik, illetve ennek megítélése szubjektív, ezért inkább nagyon érdekes szempontokat vet fel a mű előadásával kapcsolatban. Az angol nyelvű esszé szinte mesterkurzusként olvasható: Kremer részletesen kitér a szólista és a karmester közötti együttműködés, a tempó, a glisszandók, a kadencia problémáira. Felveti a kérdést, hogy mitől lesz egy előadás művészi értelemben mély, és mitől válik személyessé. Végül arra jut, hogy a vizsgált tíz felvétel között Heifetzé és Milsteiné a „legtökéletesebb”, de valami titokzatos okból mégsem érintik meg igazán mélyen. A „legjobb, legmelegebb, legemberibb, legszemélyesebb” felvételként végül egy olyat nevez meg, amely nem szerepel az eredeti tízes listán. Hogy melyik ez a felvétel, az maradjon most homályban – aki kikölcsönzi a kottát, és elolvassa Gidon Kremer nagyon tanulságos írását, természetesen megtudhatja ezt is.

SCH-

Fotóalbum

 

Reklámok

Debussy és Liszt – a kritikai összkiadás új kötetei

Claude Achille Debussy 1918. március 25-én hunyt el Párizsban. Halálának 100. évfordulójához, illetve a világszerte ünnepelt Debussy-évhez kapcsolódóan ajánlunk egy könyvtárunkba újonnan érkezett dokumentumot: a Debussy kritikai összkiadás I. sorozatának 1. kötetét, amely a nagy francia impresszionista zeneszerző korai zongoraműveit tartalmazza.

Többek között olyan híres, népszerű zongoradarabok kottáit találhatjuk a kötetben, mint a Suite bergamasque, a Rêverie vagy a Deux Arabesques.

1997-ben, A tenger kottájának kiadásával kezdődött a francia Durand kiadó hatalmas vállalkozása, hogy a legmegbízhatóbb, friss kutatások alapján összegyűjtse és kritikai kiadásban publikálja Debussy teljes életművét. A jellegzetes kék vászonborítású kötetetek azóta sorra-rendre napvilágot láttak, így a zongoraművek kiadása már befejeződött, de a teljes sorozat egy része tudomásunk szerint máig nem jelent meg. A hiányt a kiadó azzal igyekszik pótolni, hogy egyes művekből papírkötésű, kritikai jegyzeteket nem tartalmazó változatot jelentet meg. A kritikai kiadás tudományos igénnyel és alapossággal készül: olyan megbízható zenei textust közöl, amely referencia lehet kutatók, zenészek, a teljes zenei világ számára. A könyvtárunkban helyben olvasható kötet francia és angol nyelvű bevezető tanulmányt, illetve számos fakszimile kottafotót (első kiadások, kéziratok) tartalmaz.

Szintén újdonság gyűjteményünkben a Liszt-életmű kritikai kiadásának egy kötete (12. pótkötet a zongoraművekhez), amely többek között a Paganini-etűdök első verzióit tartalmazza (Études d’exécution transcendante d’après Paganini).

Liszt Zeneműveinek Új Kiadása (LZK) a Debussy-összkiadáshoz hasonlatos, gigászi vállalkozás, amely 1970-ben azzal a céllal indult útjára az Editio Musica Budapest gondozásában, hogy Liszt Ferenc minden zeneművét megbízható közreadásban tegye hozzáférhetővé. Az LZK elsődleges célja az egyes művek végleges formájának kiadása, de Liszt alkotói módszerének mélyebb megismerése lehetetlen lenne a korábbi verziók ismerete nélkül. A zongoraművek pótkötetei a korábbi verziók közlésével betekintést nyújtanak Liszt alkotói műhelyébe. A könyvtárunkban mostantól hozzáférhető kötet a sorozat többi kötetéhez hasonlóan a műveket megvilágító, magyar, angol és német nyelvű bevezető tanulmányt, jegyzeteket és fakszimile kottaoldalakat is tartalmaz.

SCH-

Fotóalbum

Az állatok farsangja

Camille Saint-Saëns francia zeneszerző 1886-ban, nagyobb munkák szünetében, kedvtelésből komponálta Az állatok farsangja című, tréfás zenei fantáziát. A különféle állatokat a zene eszközeivel megfestő darab mára a komponista egyik legismertebb munkájává vált, noha ő maga nem tartotta sokra. Most e könnyed zeneműhöz kapcsolódó, kölcsönözhető újdonságainkat ajánljunk könyvtárunk gyűjteményéből.

A párizsi Durand kiadónak címzett levelében Saint-Saëns mentegetőzve írta, hogy bár javában harmadik szimfóniáján kellene dolgoznia, Az állatok farsangja annyira szórakoztató, hogy muszáj befejeznie. A 14 tételes, két zongorára és kamarazenekarra komponált szvitet a zeneszerző nem sorolta komoly munkái közé, csupán önmaga, barátai és tanítványai mulattatására szánta. Végrendeletében ezért ki is kötötte, hogy a darab csak halála után publikálható. Néhány házi koncerttől eltekintve – amelyek egyikén a hallgatóság tagjai között volt Liszt Ferenc is – Saint-Saëns életében nem is játszották a művet, csak 1922-ben tartották meg első nyilvános bemutatóját. Az állatok farsangja fanyar zenei karikatúrákkal mutatja be többek között az oroszlánt, a teknőst, az elefántot, az öszvért, sőt, a zongorista nevű „állatfajt” is, és számos humoros zenei idézetet tartalmaz. A darab mára Saint-Saëns egyik legismertebb művévé vált, amely különösen alkalmas arra, hogy megismertesse, megszerettesse a gyerekekkel a komolyzene világát.

A „Karneval der Tiere” című csodaszép német kiadvány egyszerre kotta és képeskönyv, amit örömmel forgathat minden zongorázni tanuló gyerek. Három részből áll, előbb egy verses mesében elevenedik meg az állatok világa, majd következnek az Állatok farsangja motívumai alapján írt kis előadási darabok zongorára, végül egy fiktív Saint-Saëns levél közvetíti a zeneművel és szerzőjével kapcsolatos ismereteket, érdekességeket. A zenei átdolgozás Michael Rüggeberg munkája, az illlusztrációkat Julia Mewes készítette, a német szöveget Albrecht Trebies írta.

Nem kell szomorkodniuk azoknak a gyerekeknek sem, akik inkább egy hasonló magyar nyelvű kiadványt szeretnének kézbe venni. Nekik, illetve szüleiknek ajánljuk Fodor Veronika Az állatok farsangja című mesekönyvét.

A szerző a zenedarab alapján írt egy kedves, „állati” történetet, amit Igor Lazin mosolyt fakasztó, pompás rajzai illusztrálnak. A Holnap Kiadó gondozásában megjelent, nagyon szép kiadvány tartalmaz egy rövid bevezetőt is a zeneműről, illetve mellékletként egy CD-t is, amelyen a teljes darab megtalálható.

SCH-

Fotóalbum

Új zongora-kispartitúrák a Henlétől

180 évvel ezelőtt, 1838 februárja és májusa között komponálta Robert Schumann több jelentős, máig népszerű zongoraművét: a nyolc darabból álló Novelletteket (Novelletten), a lírai Gyermekjeleneteket (Kinderszenen) és az E. T. A. Hoffmann ihlette Kreislerianát. Az évforduló alkalmából ajánljuk a Zenei Gyűjteménybe most érkezett kiadványt: Schumann szólózongorára írt munkáinak hatkötetes kispartitúra-összkiadását. A kötetek a müncheni G. Henle kiadó szerkesztőinek tíz éven át tartó munkáját dicsérik: a jelenleg legmegbízhatóbbnak tartott, eredeti zenei szöveg (Urtext) mellett alternatív verziókat és informatív tanulmányokat tartalmaznak.

A zongorairodalom iránt érdeklődők, zongoraszakos növendékek számára lehet hasznos a G. Henle egy másik frissen érkezett kispartitúrája is: Schubert zongoraszonátáinak háromkötetes összkiadása. A kiadó jellegzetes, kék-sárga borítós, urtextet tartalmazó tanulmányi kottái közül további újdonságok könyvtárunkban: Beethoven hegedűversenye, hármasversenye, Esz-dúr fúvósoktettjei (Op. 103, WoO 25), Schubert F-dúr oktettje, két vonósnégyese (G-dúr D887, d-moll D810), Brahms hegedűversenye, kettősversenye, D-dúr és A-dúr szerenádja.

SCH-

 Fotóalbum

Új Bartók-kispartitúrák

137 éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Az évfordulóhoz kapcsolódva ajánljuk a Zenei Gyűjteménybe újonnan érkezett kispartitúrákat, olyan kiemelkedő Bartók-művek kottáit, mint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Cantata Profana, a Táncszvit, a vonósnégyesek, az 1. zongoraverseny, a Kékszakállú herceg vára és a Csodálatos mandarin.

A gyönyörű kiadványok a modern és kortárs zenére specializálódott, 1901-ben Bécsben alapított Universal Edition gondozásában jelentek meg. A ma ismert legmegbízhatóbb forrásokon alapuló, angol, német és francia nyelvű, informatív előszóval ellátott kispartitúrák elsősorban tanulmányi célokra alkalmasak, de jó szolgálatot tehetnek bárkinek, aki szeretné mélyebben megismerni Bartók zenei nyelvét. Szintén Universal Edition-újdonság könyvtárunkban két Kodály-mű, a Psalmus Hungaricus és a Marosszéki táncok, valamint Mahler A panaszos dal (Das klagende Lied) című kantátájának kispartitúrája.

SCH-

Fotóalbum