CD kategória bejegyzései

Mert nem csak az urak komponáltak…

Női zeneszerzők dalai csendülnek fel június 26-án este 18 órától szalonunkban  a Zeneakadémia énekes hallgatóinak előadásában. A nagyon érdekesnek ígérkező koncert előtt kedvcsinálóként felvillantjuk, milyen szerepet játszottak a női komponisták a zenetörténetben, és a témához kapcsolódó, kölcsönözhető dokmentumaink közül ajánlunk néhányat.

„Mikor Ethel Smyth Antonius és Cleopátra (1890) című hősies, rezes nyitánya befejeződött és a zeneszerzőt kihívták a pódiumra, a közönség megdöbbent, hogy mindezt a hatalmas hangzavart egy nő csinálta.” (George Bernard Shaw)
 

Sokáig élt a feltételezés, hogy a nők nem értenek a zeneszerzéshez, mivel nincs meg az alkotáshoz szükséges képességük, érzékük. A 18. századig a nők mint zeneszerzők abszolút nem voltak jelen a köztudatban, ennek okait az akkori társadalmi körülményekben kereshetjük. Kiváltságos helyzetben volt viszont az a nő, aki zenekedvelő vagy arisztokrata családba született, mint például a szakrális jellegű kompozícióiról ismert Bingeni Szent Hildegárd (1098-1179) vagy Isabella Leonarda (1620-1704) olasz zeneszerzőnő.

A női komponisták listája egyáltalán nem mondható szegényesnek e korai századokban, hiszen olyan kiváló alkotók neveit jegyzi a zenetörténet, mint például Francesca Caccini (1587-1640), Barbara Strozzi (1619–1677), Anna Amalia weimari hercegnő (1739-1807), Wilhelmine von Bayreuth (1709-1758), Emilie Mayer (1812-1883) és Louise Farrenc (1804-1875) vagy Mel Bonis (1858-1937). A 18-19. században ellenben nehezen volt elképzelhető, hogy egy nő professzionális zenei képzésben vegyen részt konzervatóriumokban vagy egyetemeken. A női zenélés terepe szinte kizárólag az otthon, a szalon volt, ahonnan – lássuk be – bizony nem könnyű bekerülni a zenetörténelem nagykönyvébe…

CD-k Rebecca Clarke, Alma Mahler, Pauline Viardot és Kodály Emma műveivel

A 19. század második felében aztán némileg enyhülni látszott a női zeneszerzőkkel szembeni idegenkedés, de valódi áttörést még a 20. század sem hozott, holott más művészeti ágakban a nőknek többé-kevésbé sikerült létjogosultságot nyerniük. Alma Mahler, Clara Schumann (Robert Schumann felesége), Fanny Hensel (Felix Mendelssohn-Bartholdy testvére) eredetileg csupán férjük-rokonuk révén keltették fel a zenetörténészek érdeklődését, és csak lassan terelődött a figyelem saját alkotó tevékenységükre.

Fanny Mendelssohn (Fanny Hensel)

Németországban már több mint huszonöt éve működik egy kiadó, amely – egyedül az egész világon – kizárólag női komponisták műveinek megjelentetésével, illetve női szerzőkről szóló szakirodalom kiadásával foglalkozik. A Furore Verlag fennállása negyed százada alatt 150 zeneszerzőnő több mint 1000 művét hozta nyilvánosságra, amivel jelentősen hozzájárult az előítéletek lebontásához.

E témához kapcsolódó, fényképeinken látható dokumentumainkat ajánljuk most szíves figyelmükbe!

A koncerttel kapcsolatos információk és részletes műsor: Facebook-esemény

B. G.

Fotóalbum

Reklámok

Tudor királynők és bel canto operák

A bel canto kifejezést az olasz zenében először a kora barokkban használták (1630-1640), egyfajta új koncepció, átalakulás megkülönböztetésére, mely a melódia és a harmónia szimbiózisát volt hivatott előtérbe helyezni.

A nyersfordításban „szép énekkel” azonosított zenei stílusirányzatot jelölő bel canto terminust aztán a XIX. század elején kimondottan az olasz bel canto operák megkövetelte énektechnika megkülönböztetésére alkalmazták, ugyanis ezekben az időkben jegyezték elsőként bizonyos „florális”, áradó dallamvilágú énekstílus meghonosodását Itália-szerte, mely 1805 és 1830 között élte virágkorát. A stílus szorosan kapcsolódik három nagyszerű zeneszerző – Rossini, Bellini és Donizetti – nevéhez, akiknek legfőbb ismérve az volt, hogy az énekhang lehetőségeit szinte vég nélkül kiaknázva, azt már-már hangszerként használták.

Olaszország operaházainak közönsége korábban nem tapasztalható mértékben ismerkedhetett meg ekkoriban az európai történelem nagy, sorsdöntő eseményeivel. A kolorált, gazdag ornamentikájú énekstílus térhódítása az énekes szerepének növekvő fontosságát kívánta jelezni. Később az egyre inkább egy kaptafára készült bel canto operák népszerűsége drámai gyorsasággal csökkent, s az énekstílus iránti igény hanyatlásnak indult.

Az elfeledett bel canto operák helyzete csak a II. világháború után változott meg jelentősen. Egy csapat vállalkozó szellemű karmester újra felkarolta a stílust egy új énekesgeneráció megjelenésének köszönhetően, melynek tagjai elsajátították a valódi bel canto énektechnikát. Ezek a művészek új életet leheltek Donizetti, Rossini és Bellini alkotásaiba, igazi, mély zeneként kezelve azokat, így a darabok visszaszerezték népszerűségüket Európa- és Amerika-szerte. A Tudor királynők ihlette bel canto operák – ’Anna Bolena’, ’Maria Stuarda’, ’Elisabetta, regina d’Inghilterra’ – többek között ennek a jelenségnek köszönhetően születtek újjá, és nyerték vissza méltó ragyogásukat. A Tudor-dinasztia története a bel canto-operaszerzők közül a bergamói mester, Donizetti figyelmét ragadta meg leginkább, s a dinasztiához kapcsolódó nőalakoknak ő állította a leglátványosabb emléket operáival.

Szíves figyelmükbe ajánljuk a témához kapcsolódó, kölcsönözhető, illetve helyben használható kiadványainkat!

B. G.

Fotóalbum

Gyermekhangok varázslata

Vastapssal fogadta szalonunk közönsége a Magyar Rádió Gyermekkórusának ma esti, egészen különleges élményt adó koncertjét. A magyar zenekultúra nagyköveteként világjáró és világszerte ünnepelt együttes a legkülönbözőbb karakterű és hangulatú darabokat énekelt, de összefogta a műsort a gyönyörűen, kristálytisztán csengő gyermekhangok varázsa

Kodály-kórusművek mellett főként kortárs magyar alkotások szerepeltek a műsorban, például Halmos László, Fekete Gyula és Decsényi János munkái. Utóbbi két zeneszerező jelen volt a koncerten, az est házigazdája, Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző és dr. Matos László karnagy „hívó szavára” a közönség soraiból léptek elő, nagy taps közepette.

Fekete Gyula és Madarász Iván
Decsényi János, hátul dr. Matos László

Madarász Iván élvezetes, szerteágazó felvezetőjében szót ejtett a gyermekkórusok szerepéről Bach művészetében, és a „gyerekzene” fogalmával kapcsolatban arra jutott, a zenében sem szabad „gügyögni”. A friss koncertélmény hatása alatt mi ehhez csak annyit fűzünk hozzá: bárcsak a felnőttek zenéje lenne mindig olyan igényes, mint a ma este hallott, gyermekkarra komponált darabok! Köszönjük a csodálatos estét a kórusnak, minden résztvevőnek, köztük a zongorán közreműködő Arany Zsuzsannának. Az esemény a Hatkor az Ötpacsirtában elnevezésű, kortárs zenei sorozatunk része volt.

Arany Zsuzsanna a zongoránál

A koncerthez kapcsolódóan ezúttal is ajánlunk néhány kölcsönözhető dokumentumot könyvtárunk gyűjteményéből. Philip Glass amerikai zeneszerző korunk egyik legnagyobb hatású komponistája, akinek 5. szimfóniája a teremtéstől az apokalipszisig festi föl a világ történetét. Az 1999-ben keletkezett mű általunk ajánlott, amerikai kiadású CD-felvétele a Magyar Rádió Gyermekkórusának közreműködésével készült. Karvezetőknek, ének-zene tanároknak lehet igen hasznos egy angol nyelvű kóruspedagógiai kézikönyv, amellyel nemrég gyarapodott gyűjteményünk: The Oxford Handbook of Choral Pedagogy .

A gyermekkórus mai tagjainak kezében elődeik egy hanglemeze

SCH-

Fotóalbum

Médeia a zenetörténetben

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez  fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben.

Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett mégis a legdöbbenetesebb nőalak éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia. Médeia figurája évszázadokon keresztül kedvelt és visszatérő témája volt az irodalomnak, a festészetnek és a zeneművészetnek egyaránt.

Médeia kolkhiszi varázslónő, aki hazájában megöli öccsét, csak hogy Iászont, az aranygyapjúért küzdő szépséges argonautát követhesse Korinthoszba. Iászon nem sokkal később elhagyni készül őt és két fiát Kreon leányáért, Glaukéért. Médeia borzalmas bosszút eszel ki: el fogja pusztítani a szép királylányt és apját, s hogy férjének mindennél nagyobb szenvedést okozzon, saját gyermekeit is. Médeia gyönyörű peploszt küld a királylánynak, előtte azonban szörnyű méreggel itatta át a finom kelmét. Palotája termeiben pedig leszúrja két kicsiny gyermekét…

A zenetörténetben Cavalli, Mayr, Cherubini és Charpentier Médeia című operáit ihlette a görög mitológia leghíresebb varázslónője.

A témához kapcsolódó, kölcsönözhető kiadványainkat ajánljuk szíves figyelmükbe!

B. G.

Fotóalbum

Dalok szárnyán Pesttől Pekingig

Staszny Zsófia

Két fiatal énekművész adott emlékezetes dalestet ma szalonunkban: Molnár Anna (mezzoszoprán) és Staszny Zsófia (szoprán), akik mindketten a közelmúltban végeztek a Zeneakadémia oratórium- és dalének szakán, jelenleg pedig Fischer Annie ösztöndíjasok. Szabó Ferenc János zongorakísérete mellett gondosan formált, az érzelmeket hitelesen közvetítő előadásokat hallhattunk. A korszakokon átívelő, tudatosan felépített műsor két részre bomlott: Staszny Zsófia a magyar romantika korát, Liszt és kortársai világát idézte meg, míg Molnár Anna a 20. század és a jelenkor dalirodalmából válogatott, főleg olyan műveket, amelyek a kínai kultúrához kapcsolódnak.

Molnár Anna

Külön köszönet illeti Szabó Ferenc Jánost, amiért két ritkán hallott szólózongora-darabbal kötötte össze a műsor két részét, továbbá a zenetörténeti hátteret megvilágító, nagyon érdekes adalékokkal szolgált az egyes műsorszámokról. A szinte ismeretlen Beliczay Gyula (1835-1893), a Liszttel szoros kapcsolatot ápoló Végh János (1845–1918) vagy Korbay Ferenc (1846-1913) megérdemlik, hogy felfedezzük, többször halljuk műveiket. Köszönjük a különleges estét mindhárom előadónak!

Szabó Ferenc János

A koncerthez kapcsolódva ajánljuk gyűjtemányünkből a Hungaroton nemrég megjelent, kölcsönözhető CD-jét, amely Végh János vonósnégyeseit tartalmazza az Authentic Quartet előadásában. 🙂

SCH-

Fotóalbum