Ajánljuk kategória bejegyzései

Tábortűz vagy felvételi: jöhet a retró!

Kéglidal, Az első villamos, Ha legközelebb látlak, Homok a szélben – legendás magyar könnyűzenei slágerek, amelyek generációk érzéseit fejezték ki, amelyek hallatán megrohannak az emlékek. Jó hírünk van azoknak, akik nemcsak hallgatni szeretik a hazai örökzöldeket, hanem el is énekelnék őket: érdemes körülnézniük kottaújdonságaink között!

Sokan keresik könyvtárunkban a magyar pop- rock- és tánczene elmúlt évtizedeinek időtálló kincseit, a népszerű slágerek kottáit. Érthető persze: akár egy baráti bulit, szalonnasütést, akár valamilyen színpadi vagy vizsgaprodukciót remekül feldobhat egy jól megválasztott retró dal. Kovács Kati vagy Zalatnay Cini énekhangjával persze nem könnyű versenyezni, de nem is ez a cél, hanem a jó hangulat vagy éppen – ha színpadi előadásról van szó – az egyéni előadói kisugárzás, az örökzöld nóta személyes életre keltése. A hazai kottakiadás és -forgalmazás útvesztőiben sokszor nem könnyű megtalálni pont azt a dalt, amit szívesen elénekelnénk, előadnánk, a Zenei Gyűjteményből kölcsönözhető kották között viszont jó eséllyel rábukkanhatunk. Már csak azért is, mert a Solo Music kiadó Régi slágerek ma is divatban című sorozatának 15 új füzetével bővült nemrég gyűjteményünk.

Az új, kölcsönözhető kottafüzetek a következő pop-, rock- és tánczenei előadók népszerű dalaiból válogatnak:

Aradszky László
Balázs Fecó
Csongrádi Kata
Demjén Ferenc
Express
Fonográf
Illés
Katona Klári
Koncz Zsuzsa
Korda György – Balázs Klári
Koós János
Kovács Kati
Zalatnay Sarolta
Záray-Vámosi

A tizenötödik füzet Válogatás legszebb táncdalainkból címmel több szerző/előadó slágereiből szemezget (köztük például Delhusa Gjon, a Tolcsvay trió, Bródy János, Hernádi Judit, Zorán). A sorozat füzeteiben igazán emlékezetes dalok kottái bukkanak fel, csak ízelítőül néhány cím:  Várj, míg felkel majd a nap, Lökd ide a sört, Savanyú a csokoládé,  Mindig kell egy barát, de rengeteg kevésbé ismert dal is bekerült a válogatásba.

A kiadványok rövid, gyakran személyes hangvételű előszóban mutatják be az énekest, akinek a nevéhez a slágerek fűződnek. Az énekszólamot tartalmazó kottakép áttekinthető, a kíséretet (gitár, zongora stb.) akkordjelzések mutatják. A kiadványok tartalmát számokra lebontva feldolgoztuk, ezért ha valaki egy bizonyos slágert keres, online katalógusunkat használva elég a cím mezőbe írnia a sláger címét. A katalógusban való keresésékor a dokumentumtípusnál érdemes beállítani, hogy kotta, a lelőhelynél pedig hogy Zenei Gyűjtemény. Természetesen személyesen is örömmel segítünk bárkinek, aki magyar örökzöldek után érdeklődik nálunk. 

SCH-
FOTÓ: FSZEK

Reklámok

Magyar operák kincsesdoboza

Könyvtárunk CD-gyűjteményének újdonságai közül ezúttal a Magyar Állami Operaház egyedülálló kiadványának korongjait ajánljuk, amelyek a magyar operakultúra 200 esztendejének remekeit mutatják be friss felvételeken.

Az 50 CD-t és 3 DVD-t tartalmazó díszdoboz az Operaház saját kiadványa, amely 36 magyar operát tartalmaz a legkorábbi műtől, a Béla futásától Erkel öt operáján keresztül a néhány éve bemutatott Szerelem címűig. A gyönyörű kiállítású és valóban kincseket tartalmazó, Opera 200 elnevezésű box a magyar opera napja alkalmából 2017 novemberében jelent meg. Három korábbi felvételt leszámítva valamennyi művet az Operaház művészeinek közreműködésével rögzítették az elmúlt években. Korábban csak az 1980-as években készült felvételeken lehetett meghallgatni a magyar operák jelentős részét. 

Klasszikusok és kortárs szerzők művei egyaránt bekerültek a kiadványba

A CD-k egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit, így például Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly, Gryllus Samu, Gyöngyösi Levente, Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Madarász Iván, Mezei Gábor Péter, Orbán György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásait.

Az alábbiakban közöljük a kiadványban megjelent operák teljes listáját. A CD-k bármelyike kölcsönözhető!

Balassa Sándor  Az ajtón kívül
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára
Bella Máté A tavasz ébredése 
Bozay Attila Az öt utolsó szín
Dohnányi Ernő A tenor
Durkó Zsolt Mózes
Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról

Erkel Ferenc István király
Erkel Ferenc Dózsa György  (részletek)

Erkel Ferenc Bánk bán (ősváltozat)
Erkel Ferenc Hunyadi László (ősváltozat)
Erkel Ferenc Bátori Mária (részletek)
Fekete Gyula A megmentett város
Goldmark Károly Sába királynője (részletek)

Gryllus Samu Két nő
Gyöngyösi Levente A gólyakalifa
Kodály Zoltán Canticum Rákóczianum – Czinka Panna balladája
Kodály Zoltán Székely fonó
Kodály Zoltán Háry János

Lajtha László A kék kalap
Ligeti György Le grand macabre
Madarász Iván Utolsó keringő
Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben
Orbán György Pikkó hertzeg

Petrovics Emil Lysistraté
Petrovics Emil C’est la guerre
Ránki György Pomádé király új ruhája

Ruzitska József Béla futása
Selmeczi György Spiritiszták

Solti Árpád La violetta
Strauss, Johann A cigánybáró  
Szokolay Sándor Hamlet
Szőnyi Erzsébet A makrancos királylány

Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom
Vajda János Mario és a varázsló
Varga Judit Szerelem

SCH-
FOTÓ: OPERA.HU

Húsvéti zeneajánló

A szenvedéstörténetet és a feltámadást feldolgozó művek átszövik az egész zeneirodalmat. A passió – Jézus Krisztus szenvedésének és halálának elbeszélése – a reformáció korától számtalan zeneműben megjelent, s azóta is sokféle formában dolgozták fel a Húsvét misztériumát. A megannyi „húsvéti zene” közül most egy oratóriumot, egy kamarazenét, egy operát és egy szimfonikus művet ajánlunk, melyek könyvtárunk hangzó állományában többféle előadásban is fellelhetők.

 

 

 

BACH: JÁNOS-PASSIÓ
A János-passió 1724 nagypéntekjére készült, és először a lipcsei Szent Mihály templomban mutatták be. A mű Jézus szenvedéstörténetét és halálát jeleníti meg János evangéliuma alapján. A mester művének legnagyobb részét a Luther fordította bibliai szövegből állította össze. A bibliai szöveg tömörsége – amelyet még jobban emel a lutheri fordítás ódon német nyelvezete – szükségszerűen oly mértékben tette drámaivá a János-passió zenéjét, hogy szinte az egész barokk korszakban nem ismerünk ehhez fogható izzó szenvedélyű oratorikus alkotást.
A János-passió zárótétele a zeneirodalom legcsodálatosabb „búcsú- és altatódala”, amely gyönyörű dallamával, harmóniáinak fenséges nyugalmával lekerekíti a művet, mintegy céljához: a vigasztaláshoz vezeti el a passió izgatott drámaiságát.

HAYDN: KRISZTUS HÉT SZAVA A KERESZTFÁN
Joseph Haydn az 1780-as évek közepén szokatlan felkérést kapott Spanyolországból; a cádizi Oratorio de la Santa Cueva számára kellett nagypénteki zenét komponálnia. A pap a latin Bibliából felolvasta a Megváltónak a kereszten kimondott hét mondatát, mindegyikhez magyarázatot fűzött, s mindegyik magyarázat után hét-nyolc perces zene következett. Ezt a hét zenekari tételt komponálta meg Haydn, egy bevezető (Introduzione), illetve egy záró (Terremoto, a Jézus halálát követő földrengést ábrázoló) tétellel kiegészítve. A hét idézett mondat: 1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” 2. „Még ma velem leszel a paradicsomban.” 3. „Asszony, íme a te fiad. Íme a te anyád.” 4. „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”5. „Szomjazom!” 6. „Bevégeztetett.” 7.„Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” A művet 1787 nagypéntekén Bécsben is bemutatták, s az Artaria kiadó az eredeti, zenekari darab mellett még az évben megjelentette Haydn vonósnégyes-átiratát.

WAGNER: PARSIFAL
Húsvétkor az operaházak repertoárjában általában előkerül Wagner Parsifalja, amely a megváltás történetét a Parsifal-mondakörre építi. Bár Wagner soha nem írt kimondottan szakrális jellegű zenét, de a Parsifal, mondhatnánk, az ő Máté-passiója. Ez az utolsó operája, melynek bemutatójára 1882-ben Bayreuthban került sor, II. Lajos király jelenlétében. A történet Wolfram von Eschenbach 13. századi epikus költeményén, illetve Chrétien de Troyes Szent Grál-eposzán alapszik. Parsifal, Artúr király lovagja a Szent Grált keresi, a kelyhet, amelyben felfogták a keresztre feszített Jézus vérét. Parsifal a test és lélek, a csábítás pszichológiai mélyrétegein áthatolva végül kezébe veheti a szent kelyhet.

RIMSZKIJ-KORSZAKOV: NAGY OROSZ HÚSVÉT – NYITÁNY
Az ortodox liturgikus énekeket feldolgozó művet 1888-ban mutatták be Szentpétervárott. Rimszkij-Korszakov önéletrajzában kifejti, hogy az volt a szándéka, hogy ünnepi nyitányában a keresztény liturgia és a pogány néphit elemeit ötvözze. Szimfonikus költeményében a passió ünnepi misztériuma a húsvét vasárnap népünnepi féktelenségében tetőzik. Rimszkij-Korszakov nem volt különösebben vallásos ember; a pogány néphit éppúgy érdekelte, mint az orosz keresztény liturgia zenei hagyományai. Szimfonikus költeményében is ez a kettősség jelenik meg: a komor keresztény áhítat és pogány örömünnep keveréke.

Partitúrák hasznos plusszal

A német Schott kiadó kispartitúra-sorozatának különlegessége, hogy a kottát minden kötetben részletes elemző tanulmány egészíti ki. A zeneművek megértését, kontextusba helyezését nagyon megkönnyítik ezek a szövegek. Kottaújdonságaink közül most a sorozat néhány kiadványát ajánljuk.

A 19. század legnépszerűbb zeneműveinek top százas listáján megingathatatlan helye van Mozart utolsó szimfóniáinak, Kis éji zenéjének, de Chopin e-moll és Schumann a-moll zongoraversenyének is. A globális zenekultúra nagy klasszikusai ezek a művek, jellegzetes dallamaikat többnyire azok is felismerik, akik nem érdeklődnek különösebben  a komolyzene iránt. Ha valaki szeretné alaposabban tanulmányozni e remekműveket, praktikus kiindulópont lehet a mannheimi Schott kiadó Taschen-Partitur (zsebpartitúra) sorozata.

A puha kötésű, égszínkék borítós kiadványok a farmerunk zsebébe ugyan nem, de egy kabátzsebbe beleférnek: kényelmesen hordozhatók, jól kézbe vehetők, kottaképük áttekinthető. A kis méret komoly belső értéket rejt, ami nem is csoda, hiszen a mannheimi székhelyű Schott az egyik legrégebbi és legnevesebb német kottakiadó, amely 1770-es alapítása óta elkötelezett a német repertoár iránt (közismertek például Wagner-kiadásai). Nem egyszerűen megbízható zenei textust tartalmaznak a sorozat kötetei, hanem egy-egy terjedelmes német nyelvű műelemző tanulmányt is. A szövegek felépítése minden esetben hasonló: ismertetik a kottakiadáshoz felhasznált forrásokat, gyakran az eredeti kézirat vagy első kiadás fotóival illusztrálva, részletezik a zenemű keletkezési körülményeit, majd kottapéldákkal elemzik a művet, kitérve műfajtörténeti és formai szempontokra. A tanulmányokat szakirodalmi bibliográfia és ajánló diszkográfia zárja.

A Mozart Kis éji zenéjét (KV 525) elemző tanulmány szerzője Dieter Rexroth német zenetudós és dramaturg, a frankfurti Hindemith Intézet alapító igazgatója, számos zenei fesztivál művészeti vezetője. Dolgozatában részletekbe menően ismerteti a szerenád műfajtörténetét.

18. századi szerenád

Mozart nagy g-moll (KV 550) és Jupiter szimfóniájáról (KV 551) Manfred Wagner értekezéseit olvashatjuk. Az osztrák kultúrtörténész, zenetudós jelenleg a Bécsi Iparművészeti Egyetem oktatója, egyik kutatási területe a művészi szocializáció, azaz a művészek társadalmi helyzete, beilleszkedése.

Schumann a-moll zongoraversenyéről Egon Voss írt 58 oldalas tanulmányt. A német zenetörténész elsősorban Wagner-kutatásai kapcsán ismert.  Chopin e-moll zongoraversenyét Michael Stegemann német zeneszerző, muzikológus, a Dortmundi Zeneművészeti Egyetem oktatója elemzi, aki többek között  Olivier Messiaen mesterkurzusán tanult komponálást Párizsban.

SCHALK

Fotóalbum