Könyvtrió a zenei ősrobbanásról

Kortárs trió beszélgetéssorozatunkban Hollós Máté zeneszerző a kortárs zene 20. századi gyökereit kutatja vendégeivel. Az október 19-i est témája a 20. századi avantgarde „ősrobbanása” lesz: Bartók, Stravinsky és a tizenkétfokúság klasszikusai. A beszélgetéshez kapcsolódva ajánlunk most három könyvet, melyek természetesen kölcsönözhetők könyvtárunkból.  

2020-ban jelent meg a Rózsavölgyi és Társa gondozásában az Írások az új zenéről című kötet, amely a 20. század második és harmadik évtizedében született német nyelvű zeneszerzői írásokból válogat. Ezt az izgalmas időszakot mindenekelőtt Arnold Schönberg elméleti írásain keresztül igyekszik bemutatni, emellett az 1910-es évek zeneesztétikai vitáinak részleges rekonstrukciójára vállalkozik. A gyűjtemény hozzájárulhat az új zene fogalmának és kialakulásának megértéséhez: nagyrészt olyan jelentős, zenetörténeti munkákban sokat hivatkozott szövegek kaptak benne helyet, amelyeknek eddig még nem volt magyar fordítása. Mint a kötetből kiderül, új zenének  a kortársak azokat a kísérleteket tekintették, melyek a 19. század legvégétől kezdődően a klasszikus-romantikus tradíció kritikus szemléletének, meghaladásának vagy teljes megtagadásának céljával jöttek létre. Ezeknek a törekvéseknek centrumában az érvényben lévő zenei hangrendszer megreformálása, a harmóniaközpontú gondolkodás meghaladása, a zenei érzékelés átalakulása állt, mert a korszak zeneszerzői közül sokan úgy érezték, az addigi művészet formái és eszközei nem alkalmasak a modern kor emberének kifejezésére. 

Tallián Tibor zenetörténész Bartók-monográfiája a hazai Bartók-szakirodalom egyik jelentős teljesítménye.  Első formájában 1981-ben jelent meg, Bartók születésének centenáriumára. A szerző, aki annak idején a Bartók Archívum ifjú munkatársa volt, lefegyverző közvetlenséggel, friss szemlélettel, élet és mű bemutatását virtuóz egységbe foglalva rajzolta meg a nagy magyar zeneszerző művészi portréját. Kroó György így írt az első kiadásról recenziójában: „az ismert tények hangsúlyos csoportosítása olyan érzést kelt az olvasóban, hogy [a szerző] kendőzetlenebbül látja a valóságot, mint ahogy megszokta”. A könyv 2016-os új kiadása tartalmilag jelentősen bővült: nemcsak pontos hivatkozásokkal, műjegyzékkel és átfogó Bartók-bibliográfiával, hanem a főszöveg számos kiegészítésével is. Ahogy Tallián Tibor fogalmaz az előszóban: „Reményeim szerint e kiegészítésekkel sikerült az ábrázolás hangsúlyát egyértelműen a leglényegesebbre helyezni: Bartók Béla zenéjére.”

Igor Stravinsky nemcsak a huszadik század legnagyobb hatást keltő zenéinek egy részét írta, hanem a kulturális ikon szerepét is vállalta. Charles M. Joseph, az amerikai Skidmore College oktatója angol nyelvű könyvében (Stravinsky Inside Out) gazdag és emberi portrét rajzol Stravinskyról, felhasználva a svájci Paul Sacher Intézet hatalmas archívumából származó publikálatlan anyagokat. A szerző Stravinskynak a huszadik század kultúrájában elfoglalt helyére összpontosít, de szóba kerülnek az életrajz kulcsmozzanatai is. Így a zeneszerző első amerikai munkái, fiával való bonyolult kapcsolata, olyan hírességekhez fűződő viszonya, mint T. S. Eliot vagy Orson Welles, továbbá a Hollywooddal és a televízióval való kacérkodása. 

(Ajánlónk a könyvek fülszövegeinek, előszavainak felhasználásával készült.)

SCHALK
FOTÓ: FSZEK