KÖRKÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL MIRANDA LIU ÉS BÁBEL KLÁRA
Miranda Liu hegedűművész és Bábel Klára hárfaművész is a muzsikusok között lesz azon a könyvtárunkban tartandó koncerten, melyen Saint-Saëns és Szymanowski zeneszerzői világa áll majd a középpontban. A két előadóművészt arra kértük, válaszoljanak zenei ízlésüket, élményeiket firtató kérdéseinke.
Az augusztus 26-ai estről – mely a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál nyitókoncertje, egyben nagy sikerű Két arckép című sorozatunk folytatása – részletes információ olvasható Padlet– és Facebook-oldalunkon, valamint honlapunkon is. A koncertre a nagy érdeklődés miatt további regisztrációt sajnos már nem tudunk fogadni.
Bábel Klára: A hárfairodalom legnagyobb részt nem vagy kevésbé ismert szerzők darabjaiból áll, mint Salzedo, Renié, Hasselmans, Godefroid, Nadermann és még sorolhatnám. Szívesen játszom eredetileg hárfára írt műveket, így ezeknek a hárfás szerzőknek a darabjait, mert ők igazán jól ismerték a hangszert. Kedvenceim köze tartozik a Renié Legendája, Gliére Hárfaversenye, vagy akár Godefroid Velencei karnevál-feldolgozása.
Miranda Liu: Ahogy éppen készülök a 26-i koncertre, elsőként Karol Szymanowski műve jut eszembe, amit Magyarországon nagyon kevesen játszanak. A darab, amit a vonósnégyesemmel fogunk játszani, a második vonósnégyese, ritkán hallható, de a 20. század egyik legromantikusabb, legirreálisabb zenéje. 1927-ben írta, a népzene hatása sok helyen érződik benne. Nagy élmény lesz a könyvtárban előadni!
Bábel Klára: Biztos vagyok benne, hogy az idő múlásával én magam is másként játszom azokat a műveket, melyeket a professzoraimtól tanultam, és biztosan idővel a saját elképzeléseim is változni fognak. Ahány művész, annyi különböző megfogalmazását élvezhetjük egy adott műnek.
Miranda Liu: Bach a-moll szólóhegedű-szonátája. Amikor játszom, mindig új mondanivalót találok benne. Az a folyamat, ami már több mint tíz éve tart – 14 évesen játszottam el először – segít nekem, hogy az interpretációm érett és személyes, ugyanakkor egyéni legyen. Egy mesterműben mindig több réteg van, mindig lehet új színeket találni benne. Várom a folyamat hosszú folytatását, mert Bach szólószonátai a hegedűrepertoár sarokkövei.
Bábel Klára: Nagyon sokat gondolkodtam, vajon létezik-e egyáltalán ilyen darab. Talán a kortárs irodalom egy számomra megfejthetetlen kompozíciója lenne? Vagy egy olyan zeneszerző darabja, aki a hangszert kevésbé ismerte, de minden vágya az volt, hogy hárfára írjon? Azt gondolom, a legértelmezhetetlenebb hárfás mű akkor keletkezik, amikor a szerző nem tud igazán jól bánni a hangszerrel, értelmetlen és túlontúl nehéz megoldásokat használva próbálja kifejezésre juttatni elképzeléseit. Bevallom, az ilyen darabokat szívesen kihagyom a koncertjeimből.
Miranda Liu: Soha nem gondolok így egy darabra. Egy előadóművésznek az a feladata, hogy szerény maradjon, hogy alaposan megtanulja a művet és tolmácsolja azt. Igyekszem minden darabhoz úgy hozzáállni, hogy élvezhető legyen számomra az egész folyamat, ami az interpretálást követő tapsig tart. Egy jó előadóművésznek képesnek kell lennie arra, hogy életre keltse a hangokat. És ha úgy érzem, hogy nem meggyőző egy adott zenei megoldás, mindig magamban keresem először a hibát. A koncerten a közönség döntheti el, hogy tetszik-e a darab vagy sem.
4. Legutóbbi rendkívüli zenei élménye (akár előadóként, akár hallgatóként)?Bábel Klára: Az idei júniusi Wagner fesztiválon, majd a MOMKult klasszlépcsős sorozatában a Sounds of Bábel együttesemmel megtartott szabadtéri koncerteket nagyon élveztem!
Miranda Liu: Két hete a Balaton partján a Central European String Quartettel nagy sikerrel előadtuk Schubert A halál és a lányka c. vonósnégyesét. Most vettük bele a repertoárunkba, és várjuk, hogy a fesztiválon is előadhassuk először augusztus 27-én este Budapesten.
Bábel Klára: Hogy azért nem tudtam megérteni, mert a darab nem volt elég jó, vagy pedig azért, mert nem foglalkoztam vele eleget, már ez a gondolat is elbizonytalanít a válaszban. De nem tagadom, hogy néhány zenekari műben való közreműködés alkalmával talán némi céltalanságot éreztem. Ugyanakkor a zenei ízlésről hosszan lehetne beszélgetni…
Miranda Liu: Egy darab sikere nem feltétlenül a szerzőt vagy a művet ítéli meg. Minden közönség más, de örülni kell, ha nagy tapsot vált ki egy darab előadása. Ha pedig nem, akkor majd máshol kell megpróbálni. Amikor összeállítom a műsorokat, ha ismerem az adott közönséget, mindig figyelembe veszem az ízlését.
FOTÓ: M. L., B. K.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény 