Somogyi Júlia fuvolaművész és Fejes Krisztina zongoraművész örömteli hangulatú kamaraestjével folytatódott rendhagyó, nyári programsorozatunk a Pálffy-palotában augusztus 18-án. A fuvolás kamarazene bőséges irodalmából merítő koncertet nagyon lelkesen fogadta a közönség.
Örömre nemcsak azért volt ok, mert a korlátozások után végre újra élő zenét hallhattunk, hanem azért is, mert a koncertnek a Pálffy-palota immár felújított szalonja adott helyet, melynek kialakítását akusztikai szempontok is befolyásolták. De a legfontosabb persze maga a zene volt, amit a sorozatban megszokott módon Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző, az est házigazdája vezetett fel és kommentált szellemesen és elgondolkodtatóan. Megszólította, kérdezte az elhangzó kortárs darabok jelen lévő szerzőit is – Hollós Mátét, Sugár Miklóst, Tóth Pétert és Virágh András Gábort.
Az est felütéseként Madarász Iván Hamvas Béla egy gondolatát idézte fel arról, mennyire fontos (lenne) életünkben a csend – ami mindig párban jár a béke képzetével. Ahogy a házigazda megjegyezte: a komolyzene sajátos értelemben szintén a csend egy formája. A fuvolás kamarazene történetéből Bachtól napjainkig szemezgető műsorban minden egyes darab valóban lelkünk békéjét építette a maga módján – még azok is, melyek zenei nyelve inkább harsánynak volt mondható. Sugár Miklós Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Rábeszélés című művének elhangzása előtt például kijelentette: „Igyekeztem szélsőséges dolgokat beleírni.” Ennek ellenére a Hamvas Béla-i értelemben ez a kompozíció is a csend körében maradt a muzsikusok „beszédes” – a fuvolának a zongorára való „rábeszélését” pontosan érzékeltető – előadásában.
Tóth Péter, Hollós Máté, Sugár Miklós, Virágh András Gábor
Az est gyorsabb tempójú, zabolátlanabb kompozíció között elhangzott Tóth Péter Modern barbárok című, Bartók Allegro Barbarójára utaló zongoradarabja is Fejes Krisztina virtuóz tolmácsolásában, amit a közönség nagy tapssal, bravózással fogadott. Somogyi Júlia többek közt Bella Máté Phantasm című, szokatlan hangzásokat alkalmazó művével, illetve Virágh András Gábor Petit Suite-jével mutatta be fölényes hangszertudását. A kortárs magyar művek mellett izgalmas ellenpontként hatottak a klasszikus zeneszerzők – Bach, Mozart, Schumann – darabjai.
Somogyi Júlia 
Fejes Krisztina
Schumann híres Álmodozásának fuvolára és zongorára átírt változata Bella Phantasmjához képest egy egészen más, idilli fantáziavilágot varázsolt elénk. Az idill, vagy inkább a tűnődés, a szemlélődés hangulata villant fel Hollós Máté Fantomdarab című kompozíciójában is, amelyben a szerző a zene térbeli elhelyezésével játszott: előbb a fuvolistát, majd a zongoristát „fantomizálta”.
Az est egyik megkapó momentuma volt, amikor Fejes Krisztina Granados Goyescas-ciklusából A lány és a fülemüle című tételt a teremben helyet foglaló édesanyjának ajánlva játszotta el érzékeny zeneiséggel. Öröm volt hallani két ritkábban előadott, de zenei anyagában rendkívül erős darabot: Reinecke Undine szonátáját, illetve Poulenc Szonátáját is. A közel másfél órás műsor után egy ráadást is kikövetelt közönség – Dohnányi egy szép, kései műve a koncert méltó zárlata volt.
Ez komoly! elnevezésű koncertsorozatunkról bővebb információ érhető el Padlet-oldalunkon. (A nagy érdeklődésre tekintettel a sorozat utolsó koncertjére sajnos már nem tudunk regisztrációt fogadni.)
SCHALK
FOTÓ: DESSEWFFY ZSOLT
Fotóalbum
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény 