A nagy kékség

Ha már a valóságban nem utazhatunk, keljünk útra virtuálisan. Sorozatunkban bemutatjuk a világ újabban épült nagy koncerttermei közül a legizgalmasabbakat. Most – egy kedves Facebook-kommentelőnk ötlete alapján – irány Koppenhága!

A Dán Rádió és Televízió koncertterme (DR Koncerthuset) 2009-es átadása óta az új  Operaház mellett Koppenhága egyik legfontosabb építészeti és zenei látványossága. Már az épületnek otthont adó Ørestad városrész is különleges: egy csatornákkal szegélyezett, szinte üres területből fejlesztették az elmúlt két évtizedben modern egyetemi, kulturális és médianegyeddé. Maga a koncertterem a dán közszolgálati műsorszóró vállalat hatalmas, négyosztatú épületegyeüttesének része. A „DR város”-nak is nevezett komplexum tervezőit a középkori arab erődítmények, a kaszbák inspirálták, melyek többnyire négytornyú várak apró, lőrésszerű ablakokkal. Fontos különbség persze, hogy a DR-komplexum remek megvilágítást és kilátást adó, nagy üvegfelületekkel rendelkezik. A Google műholdnézetében jól áttekinthető felülről a négy épületrész, melyeket egy magasban futó, üveggel fedett utca (Indre Gade) köt össze.


A DR Koncerthuset a Dán Nemzeti Szimfonikus Zenekar otthona. A Fabio Luisi olasz karmester vezette zenekar jelenleg  nem tart élő koncerteket, a Dán Rádió és Televízió weboldalán viszont számos előadását ingyenesen meghallgathatjuk. Jelenleg Saint-Saëns 2. zongoraversenyét az olasz Alessandro Taverna közreműködésével vagy női zeneszerzők dalait Nina Bols Lundgren (szoprán) előadásában.

A koncertterem a komplexum délnyugati negyedét alkotja. A francia sztárépítész, Jean Nouvel költői elgondolása szerint egy nagy, becsapódott meteorra emlékeztet, amely életre kelti környezetét. Alaprajza szabálytalan sokszög, így tényleg van benne valami titokzatos, mintha  Saint-Exupéry kis hercegének valamelyik kisbolygója zuhant volna a Földre. Az amorf acél-üveg tömböt erős kontrasztként veszi körül egy hatalmas, kék kockát alkotó ernyőzet. Erre éjszaka ki lehet vetíteni akár a benti eseményeket is, nappal pedig el lehet húzni, hogy természetes fényt kapjanak az épület irodái. (Ha valaki szeretné körbesétálni a házat, itt megteheti.) Az 1800 fős központi koncerttermen kívül három változtatható akusztikájú kisebb terem (próbaterem, kisterem, kamaraterem) is helyet kapott a létesítményben, de természetesen a közösségi terek –  étterem, kávézók –  sem hiányoznak. A Studio 1 elnevezésű nagy koncertterem belső kialakítása emlékeztet a korábban bemutatott Los Angeles-i megoldásra: ez is szőlőskertszerű, a közönség minden irányból körbeüli a pódiumot. 

A DR Koncerthuset imázsfilmje

Az épületetet egyöntetű elismerés fogadta, funkcionálisan, akusztikailag és megjelenésében is sikeresnek bizonyult. Megálmodója, Jean Nouvel olyan projektekről ismert, mint a lyoni Opéra Nouvel, a lucerni Kulturális és Kongresszusi Központ és a párizsi Arab Világ Intézete. Nem kötődik egyik építészeti stílusirányzathoz sem, sőt épp ez a szabadság vált a védjegyévé. Ahogy kollégája, a Los Angeles-i Koncerttermet tervező Frank Gehry mondta róla: „Bátran belevág dolgokba, mer kísérletezni, ami manapság ritka tulajdonság.”

Maga Nouvel így írt honlapján az épületről: „Ha nincs épített környezet, amelyre munkánkat alapozhatnánk… akkor meg kell fordítanunk a kérdést: milyen tulajdonságokat vihetünk bele a jövőbe? A bizonytalanságra pozitívan reagálhatunk, ha annak legpozitívabb tulajdonságát, vagyis rejtélyét használjuk. A rejtélyesség nincs messze a csábítástól. … [A koncertterem] egy tömb, egy titokzatos paralelepipedon, amely nappali és éjszakai fényben változik, és amelynek belsejét csak sejteni lehet. Éjjel életre kel, képekkel, színekkel és fényekkel, melyek kifejezik a bent zajló életet…. Az építészet olyan, mint a zene, célja, hogy megindítson és örömet szerezzen.

SCHALK
FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS
Fotóalbum