Ajánlat a nyárra: nők a zenében

Marie d’Agoult, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn, Cosima Wagner, Alma Mahler – a 19-20. századi zenetörténet legendás nőalakjai, múzsák és művészek, akiknek élete „kész regény”. Könyvtárunk július 1-jei újranyitása előtt e kivételes személyiségekről szóló, olvasmányos könyveket ajánlunk. 

Noha a zenetörténet számos női alkotót ismer Hildegard von Bingentől Szofija Gubajdulináig, a hagyományosan férfiközpontú komolyzenei életben máig nagy kihívás nőként érvényesülni. Nem véletlen, hogy a legnevesebb XIX. századi zeneszerzőnők – Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Alma Mahler – elismert férfi komponisták mellett éltek, ez teremtette meg az alapját ismertségüknek. Mások, mint Marie d’Agoult vagy Cosima Wagner kiemelkedő férfiak (Liszt, illetve Wagner) szerelmeként vonultak be a zenetörténetbe. Mindannyian kivételes egyéniségek voltak, akiknek élettörténete izgalmas olvasmány. Könnyed stílusban megírt életrajzaikból állítottunk össze nyári toplistát.  

1. Boldog és boldogtalan éveim Liszt Ferenccel – Marie d’Agoult grófné emlékiratai
A 19. század legnagyobb botrányai közé tartozott, mikor Marie d’Agoult grófné otthagyta férjét, gyermekét, s szerelmével, Liszt Ferenccel megszökött. A kötet a maga korában íróként is neves szerző visszaemlékezéseit és naplóit tartalmazza. Kivételes kultúrtörténeti gyűjtemény, igazi csemege a Liszt-rajongóknak, s mindazok számára, akik kíváncsiak a múlt század e híres asszonyának kalandos életére, kapcsolataira, híres ismerőseire, barátaira. A remek stílusban megírt kötet egy óriási szerelem drámája. 

2. Françoise Giroud: A csodálatos Cosima
Cosima ​Wagner kilencvenhárom éves korában hunyt el, 1930-ban. Szerelemgyerekként született, anyja Marie de d’Agoult grófné, apja Liszt Ferenc. Hans von Bülow-nak, kora legkiválóbb karmesterének lett a felesége. Nászútjuk Zürichbe vezetett – Richard Wagnerhez. Miért? Mert Wagner ezt üzente Bülow-nak: „Szükségem van rád.” És a karmester rohant – feleségestül. Jelképes mozzanat: minden, ami Cosima további életének értelmet adott, ezzel kezdődött…  A házasságtörő Cosima 24 évvel volt fiatalabb, és egy fejjel magasabb Wagnernél. Szerelmük olyan, akár egy romantikus, poklokkal és édeni diadalokkal zsúfolt, sűrű harcokban és ritkább extázisokban bővelkedő zenedráma, amelynek nagy és szélsőséges dallamíveit mintha maga Wagner hangszerelte volna.

3. Claude Samuel: Clara S. – Egy szenvedély rejtelmei
A német romantikus zene fénykorának kivételes zongoraművésznője, Clara S. – azaz Clara Schumann-, asszonynevén, Robert Schumann feleségeként vonult be a zenetörténetbe. Clara 1827-ben született Friedrick Wieck, neves lipcsei zongoratanár és zongorakereskedő lányaként. A csodagyereknek számító Clara kilencévesen adja első koncertjét a lipcsei Gewandhaus zeneértő közönségének, s Beethoven, majd Mendelssohn, Chopin, Liszt, Brahms sorra hajtottak fejet tehetsége előtt. Mendelssohn barátsága mellett a tizenhatodik életév a szerelmet is meghozza Clarának: ekkor vall először érzelmeiről a nála közel húsz évvel idősebb Robert Schumann. Clara drágán fizet rövid boldogságáért: férjét az elhatalmasodó idegbaj az őrültek házába juttatja, s bár nyolc gyermek gondja szakad rá, bánat és keserűség, mégis élvonalbeli pianista marad haláláig.

4. Shichtman – Indenbaum: Gifted Sister – The story of Fanny Mendelssohn
Két kiemelkedő zenei tehetségű testvér nőtt fel a hamburgi Mendelssohn-házban a 19. század korai éveiben. Egyikük Felix Mendelssohn volt, aki század egyik legnagyobb zeneszerője lett. Másikuk Felix húga, Fanny, akitől megtagadták a lehetőséget, hogy zenei karriert fusson be, hiszen  a kor társadalmi és családi erkölcse korlátozta a nők lehetőségeit. Ma Fanny Mendelssohn kompozíciói már egyre inkább megkapják a megérdemelt figyelmet, ez az új angol nyelvű életrajz pedig közel hozza az olvasókhoz alakját és életét. 

5. Françoise Giroud: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete
1964-ben, halála évében, egy magányos estén Alma Mahler azokon a férfiakon töpreng, akik a lábainál hevertek. Elsősorban a nagy négyesen: Gustav Mahleren, Walter Gropiuson és Franz Werfelen, a férjeken, és Oskar Kokoschkán, a nevezetes szeretőn. Erre a következtetésre jut: „Mahler zenéjét soha nem szerettem igazán; soha nem érdekelt az, amit Werfel írt – soha nem értettem, amit Gropius csinált -, de Kokoschka, igen, Kokoschka mindig mélyen hatott rám.” Alma Mahler hosszú életútját – 85 évet élt – megannyi zsákmány: meghódított férfi trófeája szegélyezi. A XIX. század végi és a XX. század eleji Bécs a színtere a varázslatainak, boszorkányságának.

6. Oliver Hilmes: A fekete özvegy – Alma Mahler-Werfel élete
Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők keresték a kegyeit. Hogy valójában ki is volt Alma? Bár magyarul is hozzáférhető önéletrajzából – melyben Alma a tények jó részét tudatosan elferdíti – sok minden kiolvasható, a történész Oliver Hilmes munkája az első, amely a maga összetettségében állítja elénk e nem mindennapi személyiséget… Hilmes eddig publikálatlan forrásokra és hatalmas kutatómunkára építve vázolja fel Alma páratlan életútját, s egyúttal a 20. század első felének európai kultúrtörténetéről, illetve az antiszemitizmus rohamos térnyeréséről is gazdag leírást nyújt.

(Ajánlónk a könyvek fülszövegeinek, előszavainak felhasználásával készült.)

SCH
FOTÓ: FSZEK
Fotógaléria