Szépséges szerenád – az Ensemble430 ajánlásával

Március 31-én koncertezett volna könyvtárunkban az Ensemble430 klarinétkvartett. Addig is, amíg az élő hangverseny megvalósulhat, bemutatjuk Youtube-csatornájukat és néhány kedvenc felvételüket.

Az Ensemble430 (képünkön) tagjai közül Egri Mártont már ismerheti koncertjeink törzsközönsége. Az ország egyetlen historikus klarinétosa legutóbb 2018 novemberében tartott zenei matinét könyvtárunkban, akkor interjút is készítettünk vele. Annak idején említette, hogy a kamarázás a „szíve csücske”, és szeretne ebben az irányban is továbblépni. Úgy tűnik, ez gyorsan sikerült: 2018 őszén megalalkult az Ensemble430 lelkes, frissen végzett fiatal zenészekből. A formáció eleinte trióként lépett színpadra, majd rövid időn belül négytagúvá bővült. Az együttes repertoárja a 18-19. század fordulóján keletkezett, klarinétra és vonóstrióra komponált művekből áll, melyek megszólaltatásához historikus hangszereket használnak. A kvartett nevében szereplő szám a korhű hangolásra utal: A1=430 Hz.  Hangversenyeiket gyakran komoly kutatómunka előzi meg, kéziratokat, korabeli kiadásokat és hangszeriskolákat tanulmányoznak.
 
Az együttes munkáját újabban már nemcsak Facebook-oldalukon, hanem Youtube-csatornájukon is nyomon követhetjük. Érdemes megnézni bemutatkozó videójukat, amelyből megismerhetjük az együttes tagjait, céljait, ráadásul még egy zenetörténeti érdekességre és fény derül: milyen kapcsolat fűzte egymáshoz Johann Christian Bachot, Carl Friedrich Abelt és Mozartot. 

Bemutatkozik az Ensemble430

Egri Márton egyik kedvenc zeneszerzője Georg Druschetzky (1745-1819), róla írta szakdolgozatát is, amelyhez az Országos Széchényi Könyvtár kottagyűjteményében kutatott. Az Ensemble430 így ajánlja figyelmünkbe a zeneszerzőt és Esz-dúr szerenádjának felvételét: „Druschetzkyt nagyon szeretjük, mi is játszunk tőle egy kvartettet. Nagy figyelmet szentelünk neki, mert egyike azon szerzőknek, akik a 18-19. század fordulóján igazán nagyot alkottak Magyarországon. Munkássága több figyelmet érdemelne, hiszen nagy mennyiségű fúvós partitája mellett számtalan művet írt más formációkra is, melyek közül oboakvartettjei, vonósnégyesei, vonósötösei kiemelkedők. Esz-dúr Serenataja minden bizonnyal Beethoven op. 20-as szeptettjének mintájára készült.”

Georg Druschetzky Esz-dúr Serenata – a Zefiro együttes előadása

Druschetzky 1745-ben született Csehországban, de nagyon hamar Drezdába került, ott tanult oboázni, aztán Linzbe ment, ahol tartományi dobosi rangban működött, és nagyszerű timpaniversenyeket írt. Később Bécsbe került a Tonkünstler-Societäthez, majd Pozsonyba költözött, ahol Grassalkovich gróf és Batthyány József hercegprímás fúvósegyüttesét vezette. Batthyányival érkezett Pest–Budára, ahol élete végéig szolgált, 1799-től József nádornál.

Georg Druschetzky

Esz-dúr oktettje, amely az egyik kéziraton Serenata műfajnevet visel, 1808 és 1812 között keletkezett. Valóban sokban hasonlít Beethoven szeptettjére: hangnemük ugyanaz, és a két mű hossza, tételeinek száma is hasonló. A hangszerapparátusban sincs nagy különbség – Druschetzky csak saját hangszerével, az oboával egészíti ki a beethoveni instrumentációt. A két mű tematikus anyaga azonban határozottan eltér, Druschetzky nem másolja Beethoven művét. A korabbeli szerenád műfajra jellemzően a darab könnyed, de nyugalmat áraszt.

Végül még egy ajánlat szintén Druschetzkytől, ezúttal már az Ensemble430 előadásában. A szerző F-dúr klarinétkvartettjének II. tétele (Andante poco adagio) szintén nyugalmas, szépségesen melodikus zene.   

Georg Druschetzky F-dúr klarinétkvartettjének II. tétele az Ensemble430 előadásában 

SCHALK
FOTÓ: ENSEBLE430
Fotóalbum