Debussytől Bartókig – Fejes Krisztina ajánlja

Sorozatunkban a Zenei Gyűjteménnyel kapcsolatban álló előadóművészek ajánlanak remek koncertvideókat, felvételeket. Ezúttal Fejes Krisztina zongoraművészt kérdeztük kedvenceiről.

Fejes Krisztina  tavaly novemberben adott emlékezetes koncertet könyvtárunkban, melyen különleges koncepció szerint alakult a program: Liszt három parafrázisa mellett kortárs magyar zongoradarabokat hallhatott a több mint százfős közönség. A hangverseny előtt interjút készítettünk a művésznővel, most pedig arra kértük, hogy ajánljon néhányat kedvenc felvételei közül. Debussy, Beethoven és Bartók műveire esett a választása, kimagasló színvonalú interpretációkban. 

Első ajánlásom Kocsis Zoltán Debussy-albuma, amit maga az előadó is kivételesnek tartott. Saját szavaival élve:  ‘Életem egyik legjobban sikerült lemezfelvétele volt.’ Az albumról nem egy konkrét darabot ajánlok, érdemes az egészet meghallgatni.” 

Kocsis Zoltán Debussy-albuma 1988-ból

Az CD 1988-ban jelent meg a Philipsnél. Két évvel később elnyerte az angol Gramophone magazin díját. A  lap munkatársa, James Methuen-Campbell kritikájában így fogalmazott: „Kocsis kétségtelenül korunk egyik legtehetségesebb zongoristája, Debussy Images-ának két könyvét játszva pedig csúcsformája közelében jár. Amint elhangzanak a Reflets dans l’eau első ütemei, az embert elárasztja a zongorahang különleges kifinomultsága. A víz felszínén csillámló fények elbűvölően tűnnek elő és hunynak ki… Kocsis kimagaslóan kontrollálja a dinamikát, a felvétel varázslatosan élő.”


Beethoven 7. szimfóniájának felvételét – a Bécsi Filharmonikusok előadásában Solti György vezényletével – nemcsak a Beethoven-év miatt ajánlom. Solti az egyik legnagyobb magyar zenészünk – Dohnányi Ernő és Bartók Béla mellett -, aki sajnos külföldre kényszerült települni. Naplójában kifejezetten hosszasan ír Beethovenről, a Decca kiadónál az összes szimfóniát felvette. A koncert tele van energiával, hatását fokozza a ráadás (Wagnertől a Nürnbergi mesterdalnokok nyitánya).

Beethoven 7. szimfóniáját Solti György vezényli

Solti György így ír Emlékeim (Memoirs) c.  könyvében Beethoven 7. szimfóniájáról:  „…Beethoven metronómjelzései nem ideálisak, csak majdnem. Mint mindig, rugalmasan kell őket kezelni, de útmutatásnak megfelelnek. Sok karmester követett el bűnt az Allegretto (második tétel) ellen azzal, hogy adagio-ként vagy egyenesen gyászindulóként vezényelte. A megoldás a frazeálásban van, amelynek viszonylag gyors tempó mellett is valahogy rejtélyesnek kell lennie: a rövid hangok nem lehetnek túl rövidek. Mindig azt mondom a zenekaroknak, hogy gondoljanak egy misztikus, éjszakai, fáklyafényes, buddhista vonulásra. A második tétel fugato része brilliáns, de finom is: virtuóz sempre pianissimo (végig nagyon halk) játékot kíván. A csúcsponti crescendo előtt nem szabad lassítani. Egy elsőrangú zenekar egyszerre gördülékenyen és nemesen játssza ezt a tételt. A harmadik tétel triója nem lehet sokkal lassabb, mint a tétel főrésze. A finálé első négy ütemét gyakran féltempóval játsszák, de ennek nem látom értelmét. Fontos azonnal megteremteni a ritmus sokkszerű hatását.“ (ford. S. E. K.)


Végül Bartók Concertóját ajánlom a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában Kocsis Zoltán vezényletével. Úgy gondolom,  ez az egyik leghitelesebben interpretált Concerto-felvétel. A zenekart számtalanszor volt szerencsém élőben hallani. A lemezt 2004-ben vették fel  a Hungarotonnál. Ide illik Kocsis Zoltán gondolata: ‘ Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre’. 

Bartók: Concerto (V. Finale) A felvételt 2004-ben rögzítette a Hungaroton

A Concerto ősbemutatójára 1944 decemberében került sor Bostonban, Serge Koussevitzky vezényletével. Bartók egyik legnépszerűbb zeneművét az évtizedek alatt több mint 150 különböző felvételen adták ki. Molnár Szabolcs zenetörténész könyvtárunkban tartott, tavalyi elődássorozata keretében egy egész estét szentelt a mű interpretációs kérdéseinek. Szóba került, hogy Bartók  azért választhatott a kelet-európai népzenei gyökerektől elszakadó, világszerte érthető zenei nyelvet, mert a mű eredetileg amerikai közönség számára íródott. (Figyelmükbe ajánljuk az előadásról szóló beszámolónkat.)

SCHALK ENDRE KORNÉL
FOTÓ FORRÁSA: F. K.
Fotóalbum