Oxford Music Online – használati kalauz

A könyvtárak zárvatartása miatt ezekben a hetekben különösen megnőtt a jelentősége az otthonról elérhető adatbázisoknak. Bemutatjuk a zene területén világelső, angol nyelvű Oxford Music Online adatbázis felépítését és használatát. 

Kalauzunk öt kérdés köré épül. Aki elolvassa, a következőkre kaphat választ:

– mi az Oxford Music Online,
– ki és hogyan érheti el,
– hogyan lehet benne böngészni és keresni, 
– hogyan épül fel egy szócikk,
– mik az adatbázis kevésbé ismert szolgáltatásai. 

Mi is ez tulajdonképpen? 

Az Oxford Music Online megbízhatóságát és terjedelmét tekintve is a világ vezető angol nyelvű zenei adatbázisa. Egyszerre tekinthető enciklopédiának (mert a zene világát témakörök szerint, teljességre törekvően tárja föl) és lexikonnak (mert szócikkekbe rendezi az ismeretanyagot nevek, fogalmak szerint). Három önmagában is jelentős adatbázist tesz elérhetővé egy felületen: az 51 ezer szócikket, köztük 33 ezer életrajzot tartalmazó Grove Music Online zenei lexikont, a 8000 szócikkes Oxford Companion to Music lexikont és az Oxford Dictionary of Music kiadványt. Az adatbázis tartalmait közel 9000 szerző írta, pontosabban írja és szerkeszti folyamatosan, tudományos igénnyel, a szakértői elbírálás (peer review) eljárásrendje szerint. Bátran kijelenthető, hogy az Oxford Music Online nélkülözhetetlen segítség a zenetudományi kutatáshoz, az egyetemi oktatáshoz, a professzionális zenészek és az amatőr zenekedvelők tájékozódásához.

Az első kiadás címlapja

Az adatbázis gerincét adó Grove lexikon első kiadását George Grove angol zenetudós szerkesztette, négy kötetben jelent meg 1879 és 1889 között (1, 2, 3, 4, Index).  A lexikon a 20. század folyamán egyre bővült, és öt további kiadást ért meg, majd The New Grove néven két újabb kiadás következett 1980-ban és 2001-ben. Az Oxford Music Online alapját a 2001-es, 29 kötetes print kiadás jelenti. Természetesen a szerkesztők hozzáigazították a tartalmat az online formához, és folyamatosan bővítik, pontosítják az adatbázist. Az újdonságokról, frissítésekről a nyitó oldalon egy külön menüpontban értesülhetünk. 

Hogyan érhető el az adatbázis?

Az adatbázis könyvtárunk zárvatartása alatt is elérhető beiratkozott olvasóink számára otthoni számítógépről, a felhasználónév és a jelszó megadását követően ezen az oldalon. A felhasználónév az olvasójegyen a vonalkód alatt található, 021… kezdetű szám, a jelszó a születési hónapból és napból képzett négyjegyű szám (ha például valaki január elsején született, akkor a jelszava 0101). Fontos, hogy az otthoni használathoz be kell állítani a proxy hozzáférést a webböngészőnkben! A beállításról részletes útmutató olvasható itt.

Hogyan lehet böngészni, keresni?
 
Az adatbázis nyitó oldalán, a felső sötétkék sávban megadott témakörökben kezdhetünk el böngészni, vagy választhatjuk a kulcsszavas keresést.

Az adatbázis nyitó oldala

A böngészéshez hat főtéma adott: Topic (szakterület), Instrument (hangszer) , Era (korszak), Region (földrajzi terület), Place Type (terület típusa), Occupation (foglalkozás). A főtémákra kattintva sok altéma nyílik meg. Így a Topic (szakterület) főtémán belül találjuk például a következőket: hangtechnika, zeneszerzés, karmesterség, zeneelmélet, zenei műfajok, zenekritika, népzene stb. A Place Type (terület típusa) főtémán belül választhatjuk például az ország és a város altémát, így egyes országok, városok zenekultúrájáról olvashatunk. Az Occupation (foglalkozás) főtémán belüli altémák például: zeneszerző, előadóművész, koreográfus, kritikus, zenei menedzser, hangmérnök stb. Az altémákra kattintva a hozzájuk kapcsolódó szócikkeket kapjuk meg betűrendben. 

A főtémákra kattintva megnyílnak az altémák

A kulcsszóra keresés intuitív módon, egyszerűen végrehajtható. A „Klemperer” névre keresve például 113 találatot kapunk. A találati lista tetején a legrelevánsabb szócikk jelenik meg, amely részletesen elemzi Otto Klemperer munkásságát. Ez alatt szerepelnek azok a szócikkek, amelyekben a név bármely összefüggésben előfordul. A keresés alapértelmezés szerint a Grove Music Online tartalmaiban történik, de kereshetünk külön az Oxford Companion to Music és az Oxford Dictionary of Music anyagában is. 

Az Advanced Search linkre kattintva tudunk összetett keresést indítani. Használhatunk egyszerre több keresőszót, melyek között a szokásos módon AND, OR, NOT – „és”, „vagy”, „de nem” – logikai kapcsolatot létesíthetünk. A találatokat szűkíthetjük például a tartalom típusa (szöveg / kép), publikálásának időpontja, valamint fő- és altémák szerint. Így például a Klemperer nevére kiadott szócikkek közül kiszűrhetjük azokat, amelyek az előadóművész altémába tartoznak, így megtudhatjuk, mely előadóművészekkel dolgozott együtt a karmester. Természetesen rengeteg variációs lehetőség adódik, a releváns találatok érdekében érdemes egy kicsit elgondolkodni és kísérletezni is. 

Hogyan épül fel egy szócikk?

Az adatbázis szócikkei egységesen épülnek fel. A szócikk címe a címszó (pl. egy név, fogalom). A címszó alatt fel van tüntetve a szócikk szerzőjének neve és a publikálás, utolsó frissítés időpontja. 

Balra látható a szócikk tartalomjegyzéke

A szócikk két fő része a tartalmi kifejtés és a bibliográfia. A tartalmi kifejtés a legtöbb esetben maga is részekre bomlik, a részek között a képernyő bal oldalán látható tartalomjegyzék segítségével navigálhatunk. A Liszt Ferencről szóló szócikk például részletesen elemzi a zeneszerző életét és pályáját – de ha valaki történetesen csak Liszt karmesteri tevékenységére kíváncsi, akkor a tartalomjegyzékben rákattinthat a megfelelő részre. Személyek, zeneszerzők esetében az életrajzi/történeti kifejtést mindig a zeneművek részletes felsorolása követi a komponálás időrendjében, műjegyzékszámokkal. Itt szerepelnek a legfontosabb kottakiadások is. Ezután következik az adott személytől fennmaradt egyéb művek (könyvek, tanulmányok, levelek) részletezése. 

A szócikkek legvégén található a bibliográfia, vagyis a témára vonatkozó további (külső) szakirodalom jegyzéke. Kutatáshoz, dolgozatíráshoz különösen hasznos segítség ez. 

Az adatbázis saját használati utasításában további részletes információk olvashatók a betűrendbe sorolás szabályairól, helyesírási és átírási kérdésekről, a szócikkek felépítéséről. Külön kiemelendő az adatbázisban használt rövidítések jegyzéke.

Mik a „rejtett titkok“?

Az Oxford Music Online az alapszolgáltatásokon túl (böngészés, keresés) témaköri kalauzok révén nyújt további segítséget a tájékozódáshoz. Kiemeljük közülük a legfontosabbakat. 

Operamutatók
E mutatók segítségével akkor is rábukkanhatunk egy operára, ha kevés információnk van róla. Ha például egy Verdi-operát keresünk, de nem jut eszünkbe a címe, használhatjuk az operaszerzők mutatóját. Ha azt az operát keressük, amelyben Violetta szerepel, rendelkezésre áll a szerepek szerinti mutató. Ha pedig csak egy ária vagy kórus kezdősorára emlékszünk, ott a kezdősorok (incipitek) mutatója. 

Kutatási források
Ez az oldal egy helyre gyűjti a zenetudományi kutatáshoz szükséges segédeszközöket, forrásokat. Aloldalakra bomlik a következők szerint:
 – konferenciakiadványok
– szótárak és enciklopédiák,
– szerzői összkiadások jegyzéke
– zenei folyóiratok
– régizenei források, kéziratok
– zenei gyűjtemények
– zenei fesztiválok
– hangszergyűjtemények
– könyvtárak
– hangarchívumok

Időegyenesek
Kronologikus rendezőelv szerint, időegyenesek segítségével tájékozódhatunk bizonyos témákban. Külön időegyenes mutatja az operák történetét, a 20. századi és kortárs zene fejlődését, valamint a nők szerepét a zenében.

Nők a zenében – időegyenes

Stílustörténeti összefoglalók  
Ezek akkor hasznosak, ha nagy vonalakban szeretnénk áttekinteni egy-egy korszak zeneművészetét. Külön oldalak foglalkoznak a középkor és a reneszánsz muzsikájával, a barokk, a klasszicista, a romantikus és a 20. századi zene történetével. Érdemes átnézni a 20. századi olvasmánylistát, vagyis a modern zenével kapcsolatos legfontosabb szövegek gyűjteményét is. 

SCHALK ENDRE KORNÉL
ILLUSZTRÁCIÓ: FSZEK
Fotóalbum