Partitúrák hasznos plusszal

A német Schott kiadó kispartitúra-sorozatának különlegessége, hogy a kottát minden kötetben részletes elemző tanulmány egészíti ki. A zeneművek megértését, kontextusba helyezését nagyon megkönnyítik ezek a szövegek. Kottaújdonságaink közül most a sorozat néhány kiadványát ajánljuk.

A 19. század legnépszerűbb zeneműveinek top százas listáján megingathatatlan helye van Mozart utolsó szimfóniáinak, Kis éji zenéjének, de Chopin e-moll és Schumann a-moll zongoraversenyének is. A globális zenekultúra nagy klasszikusai ezek a művek, jellegzetes dallamaikat többnyire azok is felismerik, akik nem érdeklődnek különösebben  a komolyzene iránt. Ha valaki szeretné alaposabban tanulmányozni e remekműveket, praktikus kiindulópont lehet a mannheimi Schott kiadó Taschen-Partitur (zsebpartitúra) sorozata.

A puha kötésű, égszínkék borítós kiadványok a farmerunk zsebébe ugyan nem, de egy kabátzsebbe beleférnek: kényelmesen hordozhatók, jól kézbe vehetők, kottaképük áttekinthető. A kis méret komoly belső értéket rejt, ami nem is csoda, hiszen a mannheimi székhelyű Schott az egyik legrégebbi és legnevesebb német kottakiadó, amely 1770-es alapítása óta elkötelezett a német repertoár iránt (közismertek például Wagner-kiadásai). Nem egyszerűen megbízható zenei textust tartalmaznak a sorozat kötetei, hanem egy-egy terjedelmes német nyelvű műelemző tanulmányt is. A szövegek felépítése minden esetben hasonló: ismertetik a kottakiadáshoz felhasznált forrásokat, gyakran az eredeti kézirat vagy első kiadás fotóival illusztrálva, részletezik a zenemű keletkezési körülményeit, majd kottapéldákkal elemzik a művet, kitérve műfajtörténeti és formai szempontokra. A tanulmányokat szakirodalmi bibliográfia és ajánló diszkográfia zárja.

A Mozart Kis éji zenéjét (KV 525) elemző tanulmány szerzője Dieter Rexroth német zenetudós és dramaturg, a frankfurti Hindemith Intézet alapító igazgatója, számos zenei fesztivál művészeti vezetője. Dolgozatában részletekbe menően ismerteti a szerenád műfajtörténetét.

18. századi szerenád

Mozart nagy g-moll (KV 550) és Jupiter szimfóniájáról (KV 551) Manfred Wagner értekezéseit olvashatjuk. Az osztrák kultúrtörténész, zenetudós jelenleg a Bécsi Iparművészeti Egyetem oktatója, egyik kutatási területe a művészi szocializáció, azaz a művészek társadalmi helyzete, beilleszkedése.

Schumann a-moll zongoraversenyéről Egon Voss írt 58 oldalas tanulmányt. A német zenetörténész elsősorban Wagner-kutatásai kapcsán ismert.  Chopin e-moll zongoraversenyét Michael Stegemann német zeneszerző, muzikológus, a Dortmundi Zeneművészeti Egyetem oktatója elemzi, aki többek között  Olivier Messiaen mesterkurzusán tanult komponálást Párizsban.

SCHALK

Fotóalbum

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.